Debrecenben az irodalmi gyűjtemény története jóval a Déri Múzeum alapítása előtti időre nyúlik vissza. A műkincsek világi gyűjtését, kutatását, őrzését, nyilvánossá tételét hivatalosan a Csokonai Kör (1890) létrejöttétől számíthatjuk, azonban jogelődeinek, az Emlékkert Társulatnak (1861) és a Felolvasó Körnek (1885) is voltak már hasonló törekvései.

A debreceni, majd a Hajdú-Bihar megyei területekhez kötődő gyűjtemény léte közvetlenül kapcsolódik a debreceni Városi Múzeum, majd később a Déri Múzeum történetéhez.

Múzeumunk néprajzi gyűjteményében közel 30 000 egyedi tárgyat őrzünk. Itt gondozzuk az ún. "Déri Frigyes grafikai gyűjtemény"-t is, amely a névadó felkérésére készített néprajzi grafikákból 350 lapot, illetve 150 archív fotónagyítást tartalmaz.

A múzeum megnyitásától számítva mintegy másfél évtizedes késéssel kialakított gyűjteménynek három "forrása" volt. Az egykori Városi Múzeum fennmaradt természetrajzi tárgyai, Déri Frigyes adományának föld- és őslénytani része, valamint a második világháborúban súlyos károkat szenvedett Hortobágyi Múzeum megmentett madártani anyaga.

Érdekes módon a múzeum önálló Történeti Osztályának létrejöttére egészen 1962-ig várni kellett. De ez nem jelentette azt, hogy a múzeum anyagából hiányoztak volna a történeti vonatkozású tárgyak, dokumentumok. Röviden ismertetjük a gyűjtemény történetét.

A Numizmatikai Gyűjtemény a Múzeum egyik legértékesebb, és egyben legszerteágazóbb gyűjteménye. Több részegységből áll, melyek közül természetesen kiemelkedik Déri Frigyes Numizmatikai Gyűjteménye. Itt találhatóak azonban a Városi Múzeum alapításától vásárlás vagy vétel útján bekerült forgalmi pénzek, bankjegyek, szükségpénzek, emlékérmek, kitüntetések, jelvények, plakettek. Az 1981 előtt feltárt megyei kincsleletek anyagai is itt kutathatóak.

Debrecen már múzeumának alapítása előtt is rendelkezett néhány festményből álló kollekcióval. A városháza falait díszítő, vagy raktáraiban lévő művek azonban nem kerültek nyilvánosság elé. Amikor a múzeumot alapító Löfkovits Arthur 1902. decemberében felajánlotta szerény, de igen értékes festészeti anyagát, a város vezetői is átadták a birtokukban lévő festészeti anyag jelentős részét az 1905. május 22-én megnyíló Városi Múzeumnak.

Az Iparművészeti gyűjtemény alapjait a Déri Múzeum jogelődjének számító Városi Múzeum munkatársai rakták le Zoltai Lajos irányításával. A kollekció első, és legnagyobb mértékű gyarapodására 1920-ban került sor, amikor a gazdag bécsi műgyűjtő, Déri Frigyes, gyűjteményét Debrecen városának adományozta. Kiemelt gyűjteményi egység még a Szomolányi gyűjtemény.

A Déri Múzeum könyvtára korlátozottan nyilvános szakkönyvtár. Kiemelt feladatának tekinti a múzeumi tudományterületeken dolgozók, kutatók szakirodalmi ellátását, a tudományos kutatómunka és a szakemberek tudományos előmenetelének támogatását. Ennek érdekében a múzeumi terület speciális irodalmát a lehetőségekhez képest beszerzi és használatba adja.

A Déri Múzeum egyik fontos segédtára a Fotótár. A gyűjtemény fő célkitűzése a magyar fényképészeti örökség helyi jelentőségű darabjainak felkutatása, megőrzése és feldolgozása. A gyűjtemény fókuszában a múzeum gyűjtőterületével megegyező régió, a történeti Bihar illetve Hajdú vármegye területének fényképi reprezentációja áll, különös tekintettel Debrecen városára. Röviden bemutatjuk a gyűjtemény rövid történetét, és egy-két érdekesebb fotót is közzéteszünk.