Régészeti Gyűjtemény

A debreceni, majd a Hajdú-Bihar megyei területekhez kötődő gyűjtemény léte közvetlenül kapcsolódik a debreceni Városi Múzeum, majd később a Déri Múzeum történetéhez. Az 1906–1911 közötti években Zoltai Lajos múzeumőr a bekerülés időrendje szerint írta be a muzeális tárgyakat az ún. Szaporulati Naplóba. 1911 után a régészeti tárgyak a IV. számmal jelzett egységbe kerültek, ami a feltárt vagy vásárolt muzeális tárgyakat foglalta magába.

1953-ban vált önállóvá a Régészeti Gyűjtemény, melynek gyűjtőköre Hajdú-Bihar megye egész területére kiterjedt. A Déri Múzeumban dolgozó három régész és egy gyűjteménykezelő munkája révén folyamatosan növekedett a gyűjtemény, ami az 1987. évre elérte az 58.000 darabot.

A Régészeti Tár adat- és tárgyi gyűjteménye azóta is folyamatosan növekszik. Maga a tárolás–gondozás–feldolgozás külön épületegységben, ún. régészeti bázisműhelyeken történik. Jelenleg három ilyen jellegű épületünk van Hajdú-Bihar megyében: kettő Debrecenben, egy Polgáron.

A Déri Múzeum Régészeti Gyűjteményében nemzetközi, sőt világhírű leletek is találhatóak. 1907-ben, Hajdúsámson határából került elő a 13 darabból álló bronzkincs, ami formájára, kivitelezésére és díszítésére nézve páratlan leletegyüttes ebből a korból. Azóta „hajdúsámsoni bronzkincs” néven minden, Európa bronzkorával foglalkozó atlaszba bekerült, „fémmegmunkálási horizontot” neveztek el róla, így méltán tartjuk világhírűnek. Hasonló hírnévre tett szert az 1963-ban, Hencida mellett előkerült, 12 aranylemezből álló, rituális rendeltetésű középső rézkori aranykincs. Az utóbbi évtizedek nagy földmunkával járó beruházásainak megelőző régészeti feltárásaiból is előkerültek nemzetközi figyelmet érdemlő leletek és jelenségek. Legutóbb 2018-ban, Derecske közelében, egy teljes lamellás páncélzatot magában foglaló lovasharcos temetkezése került napvilágra a kora avar korból.

A Régészeti Tár kutatói több hazai és nemzetközi projektben vesznek részt, ezek magukban foglalnak nemzetközi, európai szintű kutatási kérdéseket, hazai/országos szintű projekteket (pl. Lendület Mobilitás projekt, késő bronzkori földvárkutatás), és helyi/megyei témákat (Polgár környéki biorégészeti kutatások, honfoglaláskori temetők katasztere, Debrecen középkori és kora újkori régészete). Néhány témát kiemelnénk:

Migráció és kulturális változások a bronzkori Kárpát-medencében című kutatásban való közreműködés. – A projekt folyamatban van a Polgár környéki középső bronzkori temetők, valamint egy Érd melletti középső bronzkori település leletanyagának feldolgozása és a kutatás keretében folyamatban van a bronzkori település emberi maradványainak genetikai és geokémiai vizsgálata.

Késő bronzkori Hajdú-Bihar megyei és dél-alföldi földvárak (Kokad, Pocsaj, Medgyesegyháza, Dombegyháza) kutatása – terepbejárásokkal és geofizikai felmérésekkel.

Erődvonal a Hortobágy folyó mentén. Hajdúböszörmény határában, a Hortobágy folyó mentén légifotók alapján több négyzetes alakú erdőfoltot fedeztünk fel. A kutatás jelenlegi állása szerint ezek földből épített erődök (redutok), amelyeket az 1670-es években építhetett a Böszörményt és környékét megszálló császári katonaság.

Bővebb információért látogassanak el a Régészeti Tár honlapjára.