HU EN
Főoldal Kiállítások Virtuális kiállítások A Kert

A Kert

A Kert
„Ó, lesz-e nékem valaha /Egy csendes, barátságos kertem...”

A város önképének változását egyetlen szimbolikus figura, Csokonai Vitéz Mihály alakján és kultuszán át is bemutathatjuk. Ez a virtuális kiállítás Csokonai emlékezetében összekötött három tér – a Füvészkert, az Emlékkert és a temetőkert –  egy képzeletbeli kertet jelenít meg, amely az üldögélés és szemlélődés helyéül szolgál.

 

 

A Füvészkert a botanizáló Debreceni Kör munkásságához köthető, amelynek Fazekas Mihály, Földi János, Szentgyörgyi József mellett aktív tagja volt Csokonai is. A kertet végső menedéknek tekintő, a szemlélődő életforma eszményét megfogalmazó költő alakja a Füvészkertben a botanikán keresztül jelenik meg, költeményeiben, szógyűjtéseiben, a füvészkönyv munkálataihoz való hozzájárulásában.

 

 

A Temetőkert a Hatvan utcai temető, Csokonai síremlékével, mint az Árkádia-pör szimbólumával, amely Csokonai emlékezetének birtoklásáért folyt Kazinczy Ferenc és a debreceniek között. A kultusznak ebben a szakaszában a piedesztál azt az eszményített, csak a versekben létező szerzőt illetné, aki ekkor szülővárosa számára még nem létezett: a nép ajkán a legendák varázslatos, garabonciás Csokonaija él, a diákokén a tréfás versek szerzője s a rend ellen fellázadó sorstárs alakja. 

 

 

Az Emlékkert kialakításának mozgatórugója az 1802-es tűzvész után elhagyatottan álló Nagytemplom mögötti terület kulturális, irodalmi, történelmi térré alakítása. Kerítéssel határolt szoborparkot terveztek ide, ahol elsőként Izsó Miklós Csokonai-szobrát állították föl, jelezvén a debreceniek elkötelezettségét a Csokonai-kultusz iránt. Itt kapott helyet átmenetileg a Haldokló oroszlán szobra, majd Tóth András „Hungáriá”-ja – aminek helyén ma a Bocskai-szobrot láthatjuk – a Gályarabok emlékoszlopa, és az a bronz hamvveder, amely a református egyház és a kollégium jótevői, Szombathy István és Veresmarty Zsuzsánna emlékezetét őrizte.

 

A debreceni Csokonai-kultusz tárgyiasult formái 

 

Izsó Miklós Csokonai-szobrának makettje (1866) és Csokonait ábrázoló kapufaragvány (1875).

A képre kattintva galéria nyílik meg.

 

A debreceni Emlékkert társulat vezetősége 1866 nyarán kérte fel Izsó Miklós (1831-1875) szobrászművészt, hogy készítsen tervezetet Csokonai Vitéz Mihály egész alakos szobrához. A művész az év október közepére készült el a mintával, amelynek bírálata majd elfogadása után megbízást kapott a szobor végleges változatának elkészítésére. Izsó még az év decemberében leköltözött Debrecenbe, hogy a szobrot a helyszínen mintázza meg; a kész művet a debreceniek kívánságai szerint alakítsa. 

 

Csokonait ábrázoló kapufaragvány egy Darabos utcai ház kapujáról, 1875. Fából faragott kapudísz, barnára festve.

 

A szobor felállítása, 1872 után, annak képe hamarosan népművészeti motívummá vált. A Darabos utca 10. számú ház kapuját díszítő fafaragó a középső kapuszárnyra Csokonai, a szélsőkbe pedig virágok, szőlőfürtök és érett gyümölcsök keretbe foglalt domborművét illesztette. A Csokonai-ábrázolás jól láthatóan a szobor beállítását és annak jellegzetes, magyaros öltözékét másolja, a költői mesterséget szimbolizáló hangszert azonban a jókedv csikóbőrös kulacsa helyettesíti a figura kezében. 

A korabeli híradás ekképpen bírálta Csokonai legújabb portréját:

„Az emlékkerti szobor egyedülisége megbolygatva, dicsőség a hálás utókor kegyeletes emlékezetének. Aki nem hiszi, nézze meg Darabos utcán azon cifra kaput, melyre több alakok közt ki van vésve Csokonai Vitéz Mihály alakja is. Bizony nagyon jó volt aláírni, hogy CsVM, mert magunk is azt gondoltuk, hogy – Paprika Jancsi. Hanem hát azért a jóakarat éljen!” 

Debreceni Ellenőr, 1875. október 14. 

 

Csikóbőrös kulacs, debreceni szíjgyártó munkája, 1880-as évek.

 

Csikóbőrrel bevont fakulacs, két oldalán vágott sallangcsík stilizált margaréta és tulipán beütéssel, négyágban font, fehér bőr rojttal. A sallangok közepére illesztett piros bőr betéten és a cakkozott bőrből készült kulacsrózsán is, aranybetűvel nyomva Csokonai Szerelemdalának szállóigévé vált első versszaka: „Drága kincsem / Galambocskám / Csikóbőrös  / Kulacsocskám.” illetve „Érted halok / Érted élek / Száz leányért / Nem cseréllek!” A kulacs az 1940-es évekig használatban volt.

 

Faragott mézeskalács ütőfa, „debreceni tányér” készítéséhez, Bódogh Gyula debreceni mézeskalácsos mester műhelyéből, 1900 körül. Körte- vagy diófából fűrészelt és gyalult deszka, mélyített faragással, táblaolajjal kezelve. 

 

Csokonai Vitéz Mihály mellképét ábrázoló tányér. Lehetséges, hogy az 1905-ös százados Csokonai ünnepély alkalmából készült, ennek azonban ellentmond a köriraton tévesen feltüntetett halálozási évszám. A forma 1924-ig használatban lehetett, ekkor ajándékozta a Városi Múzeumnak ifjabb Bódogh Gyula.

 

Csokonai Vitéz Mihály jövendölései [1811-től 1896-ig] és Csokonai jövendölései mely Nápolyban találtatott e század elején. [1811-től 1896-ig]. Kézirat, leírta Pávay Gábor, 1861. február 23. és ponyvanyomtavány, dátum nélkül.

 

https://www.derimuzeum.hu/galeria.php?id=6

A képre kattintva galéria nyílik meg.

 

A Csokonai jóstehetségéről szóló legendák a nép körében a költő halála után terjedtek el, és nem kötődnek Csokonai valós alakjához vagy életének eseményeihez. A költő és a jós azonosításának ősi néphitbeli gyökerei vannak, így a korábban név nélkül terjedő jóslatok természetes módon tapadtak a nép ajkán élő Csokonai-figurához, a vándorló-varázsló garabonciáshoz. 

A jóslatsorozat, amelyet az 1850-es évektől tulajdonítanak Csokonai jövendöléseinek, egy az 1820-as években keletkezett ismeretlen, talán nem is magyar eredetű, évek szerinti felsorolás. A történelmi eseményekkel a puszta véletlen alapján való olykori egybeesése miatt a jövendöléseket a tiszántúli nép „szentnek” tekintette, és kézzel másolták, terjesztették, szinte minden házban őrizgették. Az 1870-es években a ponyván is megjelent, és az első világháborúig többféle kiadást, feldolgozást ért meg. 

 

Külömb külömb féle magyar versek. Karap Sándor vegyes versgyűjteménye Csokonai verseivel, 1812 .

A képre kattintva galéria nyílik meg.

 

A debreceni kollégium diáksága már Csokonai diákkorában le-leírogatta és másolatban továbbadta egymásnak a jobban sikerült iskolai verseket, tréfákat és köszöntőket, később a kicsapott diák melletti demonstrációképpen másolták és terjesztették azokat, halála után pedig szinte népköltészeti alkotásokként gyűjtögették a verseit, hogy emlékezetét fenntartsák.

A Déri Múzeum Irodalmi Tára több ilyen kéziratos diákvers-gyűjteményt őriz, amelyek olykor akár név nélkül, torzult alakváltozatokban őrzik másoké mellett Csokonai verseit is. Az egyik ilyen Karap Sándor kollégiumi diák, később hajdúböszörményi jegyző 1812-re befejezett könyvecskéje, amelybe a szájhagyomány útján terjedő, neki tetsző verseket jegyezte le, vagy kéziratokat másolt be. A gyűjtemény arról nevezetes, hogy a benne található egyik vers kéziratát Karap Fazekas Mihálytól kapta kölcsön, aki azt Csokonai munkájának tulajdonította, melyet a Halotti versek írása idején adott át neki. (A szöveg valójában Csokonai átköltése August von Kotzebue Kétségbeesés című költeményéből, amely valóban ihletet adhatott A lélek halhatatlanságához.) 

A könyvecske előzéklapjára 1871-ben feljegyzett történetet így fejezi be a kortárs emlékező: 

„A musa 1804iki kifakadása megígéré 's mintegy kénszeríté a fátumot a jutalom adásra, mikor e versezet hat végső sorában e következő szavakat mondja:

De hát kegyelemért kell-é ott koldúlnom

    A' hol a' tartozott Jushoz szabad nyúlnom

Oh nem! – még szenvedek, panaszom elzárom

    És Tőled tartozott jutalmamat várom.

Adós vagy Te nékem halhatatlansággal.

    Nézd, kívánom Tőled nyugodt bátorsággal.

67 esztendő múlva ott áll Debrecenben a Csokonai szobor a halhatatlanság oszlopa.”      

 

Kazinczy Ferenc Tübingai pályairat című munkájának kézirata, Csokonai-hivatkozással, 1808.

 

1784-ben II. József osztrák császár és magyar király az addig használt latin helyett a német nyelvet tette Magyarország hivatalos nyelvévé, ezért ettől fogva a törvénykezés, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás nyelve a német lett. Az intézkedés komoly ellenállást váltott ki Magyarországon. Fél évszázadon át tartó küzdelem kezdődött, melynek eredményeképpen 1844-ben a magyar lett az ország hivatalos nyelve. 

 

 

A nyelvkérdés körüli politikai vitával párhuzamosan tudományos vita is zajlott a magyar nyelv fejlettségéről és gazdagságáról. E tudományos párbeszédet különféle pályázatokkal igyekeztek intenzívebbé tenni. Az egyik ilyet 1808-ban, a bécsi udvar kezdeményezésére, a tübingeni Cotta-könyvkereskedés írta ki, azzal a mögöttes céllal, hogy érveket gyűjtsön a magyar nyelv hivatalos nyelvvé emelése ellen. Amikor azonban a csapdára fény derült, Kazinczy nem küldte be kéziratát, csak baráti körében olvasták, titokban adva kézről-kézre. (Így maradhatott egyik szomszédjánál, akinek leszármazottainál az 1970-es években találta meg Kilián István irodalomtörténész a padlásgerenda mögé rejtve.)

Kazinczy pályaművének több mint a felét egy irodalomtörténeti áttekintés teszi ki. A felhívás szándékával ellentétben bőséges szöveggyűjteménnyel szemlélteti az irodalom fejlettsége által a nyelv fejlettségét. Csokonai általa különben túl pongyolának tartott költészetéből is a magyar nyelv hajlékonyságára hoz példát, amikor megdicséri A pillangóhoz nyelvtanilag frappáns első sorát.

 

 

Részletesebb kifejtést Szabó Anna Viola "Csokonai kertjei c. írásából nyerhetnek a 19.századi Debrecenben köztereken reprezentálódó Csokonai-kultuszról.

Jegyárak

Teljes árú belépőjegy
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
1800 Ft/fő
Kedvezményes belépőjegy (6-26 év között, 62-70 év között)
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
900 Ft/fő
6 éven aluliaknak
Ingyenes
70 év felettieknek
Ingyenes
Családi belépő (2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek)
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
3500 Ft/ Család
Időszaki kiállítás - Teljes árú belépőjegy
600 Ft/fő
Időszaki kiállítás - Kedvezményes belépőjegy
(6-26 év között, 62-70 év között)
300 Ft/fő
Időszaki kiállítás - Családi belépő
(2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek)
1.100 Ft/család
Tárlatvezetés (a Déri Múzeumban kiállítási egységenként)
5000 Ft/Csoport

Amennyiben vendégeink tárlatvezetést igényelnek, kérjük azt a látogatás előtt legalább 2 héttel jelezzék az alábbi elérhetőségeken: +36 52 322 207 /139-es mellék

Kövess minket:

YouTube Instagram Twitter
Feliratkozás hírlvélre
Déri Múzeum - Minden jog fenntartva © 2020 - 2022
4026 Debrecen, Déri tér 1.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!ired">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!ired
készítette: WebDeb.hu