Az Arany Egyszarvú Patika

Dr. Rotschnek Emil gyógyszerész adományozta Debrecen szabad királyi város múzeumának az Arany Egyszarvú patika felszereléseit, berendezését. „Az 1772-ik évben Zeininger Antal által felállított Arany Egyszarvú-hoz címzett Czegléd utcai Gyógyszertárnak eredeti felszereléseiből fentmaradtak, amelyek általam sz. k. Debrecen város múzeumának adományoztattak emlékül és megőrzés végett az utókor tanulságos szemléltetésére; a múzeumnak 1905. május 21-én történt ünnepélyes megnyitása alkalmából.” - írta Rotschnek Emil az adománylevél elején. Az adomány laboratóriumi felszereléseket, orvosságos tégelyeket, könyveket, kovácsolt vascímert és festett szekrény- és ajtótáblákat tartalmazott.

Az Arany Egyszarvúhoz címzett gyógyszertárat Zeininger Antal 1772-ben a régi Czegléd utca 3., a későbbi Kossuth utca 6. szám alatti házban működtette. 1852-ben költözött át a patika a Sas és Kossuth utca sarkára, ahol jelenleg is gyógyszertár üzemel.

Ez volt a város második gyógyszertára. Zeininger az orvosi diplomáját 1772. május 14-én szerezte meg a nagyszombati orvosi egyetemen. Ő a harmadik bejegyzett diplomás gyógyszerész az Orvostudományi Egyetem anyakönyvében. A királyi biztos pedig már május 29-én aláírta patika felállítási engedélyét.

A Czegléd utcai patika épületét az 1690-es években építették és ez volt a város még meglévő legrégibb boltosháza. 1966-ban lebontották. A patika helyiségei az 1807-es Inventárium szerint: apotheca, laboratorium, nagy szoba, oldalszoba, iroda, kerti szoba, herbarium, pince, üvegkamra.

A régi patika épületéből megmaradt egy 1773-as jelzésű és Z.A. monogramos faragott kő, mely a patika bejárata fölött volt elhelyezve. Az 1582-es évszámot viseli egy szemöldökkő, melynek felirata: Benedicat Dominus Inrto Itum Et Exitum Tuum 1582 (Áldjon meg az Isten bejövetelkor és távozáskor). Mindkét darab a múzeum gyűjteményében nyert végső elhelyezést.

1807. augusztus 1-én Zeininger eladta a gyógyszertárat volt segédjének, a nyíregyházi Kaffka Józsefnek. Kaffka a gyógyszerészvizsgát a Királyi Pesti Egyetemen tette le. Fia, Kaffka Károly szintén gyógyszerész volt. Kaffka Károly később a szabadságharcban lovas nemzetőr kapitány volt, majd Debrecen tanácsnoka lett. A patikát 1846-ban eladta. A vásárló a marosvásárhelyi Rotschnek Károly volt, aki addig Újfehértón vezetett gyógyszertárat. Rotschnek Károly 1852-ben költöztette el a patikát régi helyéről a Kossuth utcai épületbe, ahol napjainkban is gyógyszertár üzemel.

A patikát 1866-ban adta át fiának, Rotschnek V. Emilnek, aki lelkes gyógyszerésze lett Debrecen városának. A Debreczeni Gyógyszerész Testület valamint a Debreczen-Biharmegyei Gyógyszerész Testület titkáraként megírta ezen testületek történetét is. A patika berendezését Emil adományozta a Városi Múzeumnak 1905-ben. Valamilyen formában egészen 1906-ig a család tagjainak birtokában volt a gyógyszertár. A II. világháború útán ez volt az első debreceni gyógyszertár, mely megkezdte az összegyűjtött gyógyszerekkel és eszközökkel a munkát.

A patika berendezése az egyik legszebb és legértékesebb hazai gyógyszertári gyűjtemény. Fatégelyei esztergáltak, hengeres, talpas formájúak. A fajansz edények közt körte alakúakat is találhatunk. A régi üvegedények még hólyagpapírral vannak lekötve. Egyes edényekben még mindig megtalálhatóak a régi gyógyszerek maradványai. A patika cégérében félköríves sugárkoszorúban az 1772-es évszámot és az egyszarvút helyezték el. Lepárlók, grafitedények gazdagítják a gyűjteményt.

A berendezés már a Városi Múzeum első kiállításában is szerepelt és a Déri Múzeum megnyitásakor is az állandó kiállításban láthatták az érdeklődő látogatók.

Korompai Balázs

Az aranyegyszarvú gyógyszertárról bővebben Korompai Balázs írásából tájékozódhatnak bővebben.

A műtárgyegyütteshez kapcsolódik a Déri Múzeum és gyűjteménye c. sorozatban megjelent Menyhárt József: Az Arany-Egyszarvú patika 18. századi festményei c. kiadvány, mely megvásárolható a Múzeumi Boltban. A bolt kiadványainak listája itt elérhető.