Amennyiben vendégeink tárlatvezetést igényelnek, kérjük azt a látogatás előtt legalább 2 héttel jelezzék az alábbi elérhetőségeken: +36 20 499-9484
Az írott források szerint, 1332-ben Debrecennek már önálló tanácsa volt. A városi autonómia kialakulásában meghatározó szerepet játszott a Nagy Lajos királytól 1361-ben elnyert kiváltságlevél. Az uralkodó oklevelében biztosította Debrecen számára a szabad bíróválasztás jogát, valamint kimondta, hogy a bíró és a tanács minden debreceni lakos fölött szabadon ítélkezhet. A következő évtizedekben elnyert privilégiumok a királyi kiváltsággal bíró mezőváros folyamatos fejlődését biztosították.
Debrecen város tanácsa - az 1552. évi szabályrendelet szerint - a 66 tagú szenátusból, 12 esküdtből, a főbíróból és a jegyzőből állt. A főbírót és a tanács tagjait minden évben újraválasztották. A hivatalba lépőknek esküt kellett tenniük, melyben hitet tettek a közjóért való munkálkodás mellett. Átvették a város kulcsait és pénztárát, iratait és könyveit, közösen bejárták határát. A város igazgatásának ez a rendje évszázadokon keresztül fennmaradt. Lakói büszkék voltak arra, hogy életüket maguk igazítják. A tanács, élen főbírájával, gondoskodott a közösség javainak védelméről, gyarapításáról, az adók kivetéséről és beszedéséről, valamint arról, hogy a városban az igazság és rend uralkodjon.
A gazdaságban, népességben egyre gyarapodó mezővárost a XV-XVI. század fordulóján már 8-9 ezer ember lakta, s határát a XIII. századi 5-6 ezer hektárnyi területhez képest megtízszerezte. A marhakereskedelem központjává vált, kereskedői eljutottak Európa és a Balkán távoli városaiba.
A képre kattintva Dallos-Nagy Krisztina hangján hallgathatja meg a gerundium bot leírását.
A képre kattintva galéria jelenik meg
A mohácsi vészt követően a város a három részre szakadt ország hármas határának központjába került. Debrecen - elöljárói bölcsességének köszönhetően - a nagyhatalmak árnyékában is megőrizte függetlenségét. A magát „Keresztény respublikának” nevező Debrecen - a török elől menekülőket befogadva - az ország legnépesebb magyar településévé vált. Lakossága 1683-ban 2972 adózó után számítva közel 15 ezer lélek volt. Területének nagysága - a bérelt és zálogba vett pusztákkal - 100 ezer hektár lehetett. Gazdagságának alapját továbbra is kereskedelme és kézműipara biztosította. A gazdasági hatalommal járó politikai érdekérvényesítés volt az alapja a debreceni cívis öntudat megszületésének, melynek szellemi háttere, a kereskedő polgárt sokra becsülő kálvini reformáció volt.
Debrecen 1693-ban - I. Lipót kiváltságlevelének köszönhetően - a szabad királyi városok közé emelkedett. Az oklevél megerősítette Debrecen mindazon előjogait és kiváltságait, amelyeket már az előző századok során gyakorolt. Egyben megengedte, hogy élhessen a királyi városokat megillető minden más jogával is.
A képre kattintva Dallos-Nagy Krisztina hangján hallgathatja meg Debrecen szabad királyi város olajfestésű képének elemzését.
A városi bíráskodás
Az esküdtbírák esküszövege:
„Az igaz Isten téged úgy segéljen, ki atya, fiú és szentlélek a hitedben, hogy az mely esküdtbíróságnak tisztire személyedet az város választotta, abban tehetséged szerént igyekezzél járni, az igazat nem hamisítod, az hamisat nem igazítod, az előtted törvénykedőknek az a te értelmed szerént igaz törvényt teszesz, ebben se kedvet, se barátságot, se atyafiságot, félelmet nem nézel, hanem igazan cselekszel, Isten téged úgy segéljen.”
Debrecenben a bíráskodás joga a főbíró és tizenkét tagú testülete, a szenátus kezében volt. Debreceni polgár felett csak saját bírái ítélkezhettek. A debreceni bíróság polgári és büntetőügyekben egyaránt ítélkezhetett. A város törvényszéke heti három alkalommal ült össze, a bíráskodás helye a városháza volt. Ítéleteit a törvényszék a város kiváltságlevelére hivatkozva hozta meg, melyet a város pecsétjével hitelesített. A város lakóitól józan és jámbor életet követeltek. Gyakoribb bűncselekmény volt a lopás, a verekedés, szitkozódás és káromkodás. A legsúlyosabb bűntettek esetében a város a joghatósága alá tartozó személyekkel szemben, pallosjoggal rendelkezett. A kínvallatást, vesszőzést, akasztást és fővételt a város hóhéra végezte.
A képre kattintva galéria jelenik meg
A Debreceni Városháza kiállítási egységhez kapcsolódóan ajánljuk Váradi Katalin, a Történeti Tár muzeológusának írását, melyet itt lehet elérni.
Teljes árú belépőjegy (Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza) | 2.800 Ft/fő |
Kedvezményes belépőjegy (6-26 év között, 62-70 év között) (Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza) | 1.400 Ft/fő |
6 éven aluliaknak | Ingyenes |
70 év felettieknek | Ingyenes |
Családi belépő (2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek) (Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza) | 7.000 Ft/család |
Időszaki kiállítás - Teljes árú belépőjegy | 1.600 Ft/fő |
Időszaki kiállítás - Kedvezményes belépőjegy (6-26 év között, 62-70 év között) | 800 Ft/fő |
Időszaki kiállítás - Családi belépő (2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek) | 4.000 Ft/család |
Törvényi kedvezmény - minden hónap utolsó vasárnapján https://derimuzeum.hu/tartalom/ingyenes_latogatok.pdf | |
Fényjátékkal kísért tárlatvezetés Munkácsy Terem | Belépőjegy +1.000 Ft/fő |
Hátizsákos program Egyiptomi, japán | Belépőjegy + 1.400 Ft/hátizsák |
Tárlatvezetés (a Déri Múzeumban kiállítási egységenként) | 10.000 Ft/csoport |
Amennyiben vendégeink tárlatvezetést igényelnek, kérjük azt a látogatás előtt legalább 2 héttel jelezzék az alábbi elérhetőségeken: +36 20 499-9484