HU EN
Főoldal Kiállítások Virtuális kiállítások A Debreceni Városháza

A Debreceni Városháza

A Debreceni Városháza
„...az igazat nem hamisítod, az hamisat nem igazítod...”

Az írott források szerint, 1332-ben Debrecennek már önálló tanácsa volt. A városi autonómia kialakulásában meghatározó szerepet játszott a Nagy Lajos királytól 1361-ben elnyert kiváltságlevél. Az uralkodó oklevelében biztosította Debrecen számára a szabad bíróválasztás jogát, valamint kimondta, hogy a bíró és a tanács minden debreceni lakos fölött szabadon ítélkezhet. A következő évtizedekben elnyert privilégiumok a királyi kiváltsággal bíró mezőváros folyamatos fejlődését biztosították.

 

 

Debrecen város tanácsa - az 1552. évi szabályrendelet szerint - a 66 tagú szenátusból, 12 esküdtből, a főbíróból és a jegyzőből állt. A főbírót és a tanács tagjait minden évben újraválasztották. A hivatalba lépőknek esküt kellett tenniük, melyben hitet tettek a közjóért való munkálkodás mellett. Átvették a város kulcsait és pénztárát, iratait és könyveit, közösen bejárták határát. A város igazgatásának ez a rendje évszázadokon keresztül fennmaradt. Lakói büszkék voltak arra, hogy életüket maguk igazítják. A tanács, élen főbírájával, gondoskodott a közösség javainak védelméről, gyarapításáról, az adók kivetéséről és beszedéséről, valamint arról, hogy a városban az igazság és rend uralkodjon.

A gazdaságban, népességben egyre gyarapodó mezővárost a XV-XVI. század fordulóján már 8-9 ezer ember lakta, s határát a XIII. századi 5-6 ezer hektárnyi területhez képest megtízszerezte. A marhakereskedelem központjává vált, kereskedői eljutottak Európa és a Balkán távoli városaiba.

 

/ckfinder/userfiles/files/Audioguide - Várostörténeti/DALLOS-NAGY_KRISZTINA_polgarosodo_debrecen_gerundium.mp3

A képre kattintva Dallos-Nagy Krisztina hangján hallgathatja meg a gerundium bot leírását.

 

https://www.derimuzeum.hu/galeria.php?id=18

A képre kattintva galéria jelenik meg

 

A mohácsi vészt követően a város a három részre szakadt ország hármas határának központjába került. Debrecen - elöljárói bölcsességének köszönhetően - a nagyhatalmak árnyékában is megőrizte függetlenségét. A magát „Keresztény respublikának” nevező Debrecen - a török elől menekülőket befogadva - az ország legnépesebb magyar településévé vált. Lakossága 1683-ban 2972 adózó után számítva közel 15 ezer lélek volt. Területének nagysága - a bérelt és zálogba vett pusztákkal - 100 ezer hektár lehetett. Gazdagságának alapját továbbra is kereskedelme és kézműipara biztosította. A gazdasági hatalommal járó politikai érdekérvényesítés volt az alapja a debreceni cívis öntudat megszületésének, melynek szellemi háttere, a kereskedő polgárt sokra becsülő kálvini reformáció volt.

 

 

Debrecen 1693-ban - I. Lipót kiváltságlevelének köszönhetően - a szabad királyi városok közé emelkedett. Az oklevél megerősítette Debrecen mindazon előjogait és kiváltságait, amelyeket már az előző századok során gyakorolt. Egyben megengedte, hogy élhessen a királyi városokat megillető minden más jogával is.

 

/ckfinder/userfiles/files/Audioguide - Várostörténeti/DALLOS_NAGY_KRISZTINA_polgarosodo_debrecen_olajfestmeny_1801.mp3

A képre kattintva Dallos-Nagy Krisztina hangján hallgathatja meg Debrecen szabad királyi város olajfestésű képének elemzését.

 

A városi bíráskodás

 

Az esküdtbírák esküszövege

„Az igaz Isten téged úgy segéljen, ki atya, fiú és szentlélek a hitedben, hogy az mely esküdtbíróságnak tisztire személyedet az város választotta, abban tehetséged szerént igyekezzél járni, az igazat nem hamisítod, az hamisat nem igazítod, az előtted törvénykedőknek az a te értelmed szerént igaz törvényt teszesz, ebben se kedvet, se barátságot, se atyafiságot, félelmet nem nézel, hanem igazan cselekszel, Isten téged úgy segéljen.”

 

 

Debrecenben a bíráskodás joga a főbíró és tizenkét tagú testülete, a szenátus kezében volt. Debreceni polgár felett csak saját bírái ítélkezhettek. A debreceni bíróság polgári és büntetőügyekben egyaránt ítélkezhetett. A város törvényszéke heti három alkalommal ült össze, a bíráskodás helye a városháza volt. Ítéleteit a törvényszék a város kiváltságlevelére hivatkozva hozta meg, melyet a város pecsétjével hitelesített. A város lakóitól józan és jámbor életet követeltek. Gyakoribb bűncselekmény volt a lopás, a verekedés, szitkozódás és káromkodás. A legsúlyosabb bűntettek esetében a város a joghatósága alá tartozó személyekkel szemben, pallosjoggal rendelkezett. A kínvallatást, vesszőzést, akasztást és fővételt a város hóhéra végezte.

 

https://www.derimuzeum.hu/galeria.php?id=18

A képre kattintva galéria jelenik meg

 

 

A Debreceni Városháza kiállítási egységhez kapcsolódóan ajánljuk Váradi Katalin, a Történeti Tár muzeológusának írását, melyet itt lehet elérni.

 

Jegyárak

Teljes árú belépőjegy
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
1800 Ft/fő
Kedvezményes belépőjegy (6-26 év között, 62-70 év között)
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
900 Ft/fő
6 éven aluliaknak
Ingyenes
70 év felettieknek
Ingyenes
Családi belépő (2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek)
(Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza)
3500 Ft/ Család
Időszaki kiállítás - Teljes árú belépőjegy
600 Ft/fő
Időszaki kiállítás - Kedvezményes belépőjegy
(6-26 év között, 62-70 év között)
300 Ft/fő
Időszaki kiállítás - Családi belépő
(2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek)
1.100 Ft/család
Tárlatvezetés (a Déri Múzeumban kiállítási egységenként)
5000 Ft/Csoport

Amennyiben vendégeink tárlatvezetést igényelnek, kérjük azt a látogatás előtt legalább 2 héttel jelezzék az alábbi elérhetőségeken: +36 52 322 207 /139-es mellék

Kövess minket:

YouTube Instagram Twitter
Feliratkozás hírlvélre
Déri Múzeum - Minden jog fenntartva © 2020 - 2022
4026 Debrecen, Déri tér 1.
Tel.: +36 (52) 322-207
href="mailto:uh!pont!muezumired!kukac!ired">E-mail: uh!pont!muezumired!kukac!ired
készítette: WebDeb.hu