Bálokat egykor majdnem minden társadalmi réteg rendezett, az összes egylet, hivatal, ipartestület tartott táncmulatságokat. Jelentős társasági események voltak ezek a farsangi időszakban. A legtöbb bál hagyományosan, évről évre majdnem azonos „menetrenddel” zajlott. A legjelentősebbeket a fővárosban rendezték, legtöbbször a nagyobb szállókban vagy a Vigadóban. Ám a Debreceni Kaszinó báljai is nagy eseménynek számítottak. Ide a Tiszántúl minden részéről érkeztek vendégek, az újságok előre beszámoltak a programról, azt követően pedig – a mai társasági lapokhoz hasonlóan arról is –, hogy kik jelentek meg, s milyen toaletteket viseltek.
Az első bálozó lányok megjelenése igen egyszerű volt, fehér fodros tüll vagy muszlin ruhát illett viselniük az első szezonban. Azt követően már rózsaszín vagy világoskék is lehetett a ruha, s ha már több éve farsangoltak és nem keltek el, jöhetett a vörös, sárga vagy lila öltözék. Ezeket a színeket persze kevesen választották, mert ugyan ki akarta volna felhívni a figyelmet arra, hogy vénlány? A fiatal asszonyok sokkal kihívóbban öltözhettek, a legpompásabb ruhákban tündökölhettek merészebb dekoltázzsal és pazar ékszerekkel. Ám ahogy éveik szaporodtak, a hölgyek egyre visszafogottabb színű öltözéket viselhettek.
A csokortartó a ruhák díszes, elegáns kiegészítője volt. Főleg a 19. századból maradtak fent a képen láthatóhoz hasonló darabok a világ múzeumaiban. A Déri Múzeum e tárgya gyöngyházból és domborított lemezből készült. A négyszögletes tartó többszörösen tagolt, esztergált nyelű, barokk díszítésű. Utóbbi aranyozott, zománcos, színes, stilizált virágokat formál. A finom darab vékony láncán csokortű és ujjkarika található, a bálban ez könnyítette meg a hölgyek számára a mozgást, a táncot.
Ormosi Viktória
Első megjelenés 2021. február 9-én a Déri Múzeum Hírei között. Link