Tárgymesék – Tanagrák: a II. világháború túlélői

Déri Frigyes az Antik gyűjteményben található tanagrákat több alkalommal és különböző helyekről vásárolta (1913. június 6., Karlsbad, H.O. Miethke-től, 3 db; 1915. február 18., Bécs, Nicolaus von Scanari, 5 db; 1919. december 16., Bécs, Dorotheum, 1 db).

A tanagrák II. világháborús története 1944 szeptemberében kezdődött, amikor a háborús viszonyok egyre nehezebbé és feszültebbé tették a cívisváros lakóinak életét. Debrecen ekkor már túl volt az első két bombázáson, ráadásul egyre több hír érkezett a szovjet hadsereg feltartóztathatatlan közeledéséről.

A Déri Múzeumba szeptember 13-án érkezett meg a Közgyűjteményi Főfelügyelőség rendelkezése, ami ismertette a Kiürítési Rendeletet, és a múzeum anyagát Sopronban javasolta elhelyezni. (Ez később budapesti elhelyezésre módosult).

A múzeumot igazgató Sőregi János tiltakozása ellenére az utasításnak kötelező érvénnyel eleget kellett tenni, a teljesítésre pedig mindössze három napot kaptak. A munka felügyeletére dr. Vitéz István miniszteri biztost jelölték ki, aki pontos műtárgylistával érkezett az elszállítandó műtárgyakról.

Debrecen folyamatos bombázása, és a Déri Múzeumot ért telitalálat (szeptember 17.) jelentősen lassították a csomagolást, igaz az intézmény dolgozói is ahol lehetett, igyekeztek lassítani a munkát. 

A kormánybiztos azonban hajthatatlan volt: a vonakodó múzeum vezetőjét a katonaság bevonásával fenyegette meg és a határidőből sem engedett. A múzeum vezetősége végül október 2-ig öt ládát küldött el a fővárosba. A szállítmány „A” jelű ládájába volt elcsomagolva az Antik gyűjtemény öt műtárgyból álló Tanagra kollekciója is.

A szállítmány sorsa az elszállítás után alig ismert. Ami biztos, hogy a tárgyak a Műegyetem alagsorába kerültek, ahol – legalábbis papíron – a Nemzeti Múzeum szakemberei átvették őket. Az is biztos, hogy az „A”, „B”, „D” és „E” ládákat valamikor feltörték (vélhetően Budapest ostroma során), és szinte az összes, bennük elhelyezett műtárgyat ellopták. A tanagrák többsége azonban – valamilyen csoda folytán – nem tűnt el és nem is sérült meg. 1949 októberében visszakerültek Debrecenbe, ahol 2010-ig (néhány rövidebb időszak kivételével) folyamatosan láthatók voltak az antik kiállítások vitrinjeiben.

A tanagrák műtárgyleírásait Szilágyi János György készítette el 1957-ben, amikor a Déri Múzeum alkalmazásában állt.

Kovács József Dénes

Első megjelenés 2020. április 30-án a Museum.hu-n. Link