A Hónap Érme – 2021 Április
A Trianon okozta veszteségek évtizedekig traumatikus élményként határozták meg a magyar politika és társadalom gondolkodásmódját. Sokkos állapot, indulat és fájdalom jellemezte a közbeszédet, valamint a mindennapok hangulatát. Az új határokat nem tudták elfogadni, az 1918 előtti régi Nagy-Magyarország világát sírták vissza. Az elégedetlenség mellett rövidesen megjelentek a trianoni békeszerződést elutasító és annak felülvizsgálását hangoztató szólamok; teret nyert az irredentizmus.
Ez az eszme a tárgyi kultúrában is éreztette hatását. A Nagy-Magyarország motívum, a trianoni kereszt, a hármas halom jellegzetes szimbólumokká váltak. Nem volt ez máshogy a Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Szövetsége – rövidebb és közismertebb nevén a KISOSz – által szervezett versenyeken megnyerhető díjérmek esetében sem. A 2021 áprilisában megnyíló Trianon kiállításunkhoz kapcsolódva egy ilyen érmet választottunk a Hónap Érmének.
A KISOSz előképe a Budapesti Középiskolai Athletikai Club (BKAC) volt, melynek hároméves működését mintaként véve 1924-ben hívták életre a Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Szövetségét. A szövetség hat kerületre, benne a debreceni négy csoportra oszlott (Debrecen, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely és Karcag), és 26 községben 74 iskolával működött. A szervezet létrehívásának célja az volt, hogy a középiskolák tanulói ne a társadalmi sportegyesületekben végezzék testgyakorlásukat, hanem államilag kontrollált korszerű, szaktanárok által irányított és orvosilag ellenőrzött keretek között.
A trianoni békeszerződés ugyanis korlátozta az ország katonaságának létszámát. Így az állam ennek kijátszására a testnevelésről alkotott 1921. évi LIII. törvény alapján létrehozta a leventemozgalmat. Ez a 12–21 év közötti, iskolából kimaradt, vagy azzal végzett fiúk katonai előképzését és nemzeti szellemű nevelését szolgálta. Emellett gondot fordított a középfokú iskolai képzésben résztvevők sportolásának megszervezésére. Szintén a törvény mentén jött létre a KISOSz. 1929-ben a BKAC valamint a KISOSz egyesítéséből jött létre a Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Központja, a KISOK. Ez a szervezet magába foglalta a magyarországi közép- és középfokú fiú- és leányiskolák sportköreit. 1937-ben 562 fiú és lány sportkört tartottak nyilván, a fiúk 15, a lányok 9 sportágat űzhettek.
Rendszeresen szerveztek kerületi versenyeket, 1937-ben a debreceni kerületben 11-et. Emellett voltak még rangosabb megmérettetések is, 1937-ben például az országos asztalitenisz verseny csapatbajnoka a debreceni Kegyesrendi Gimnázium csapata volt. Emellett tornaversenyeken a Debreceni Református Gimnázium növendékei értek el első helyezést, miután az iskola tanulói közül lólengésben Hajdú Gyula, korláton és gyűrűn Szabó Gyula, míg összetettben Szabó Miklós lett a bajnok.
A KISOSz és a KISOK érában szervezett bajnokságokon ugyanolyan érmeket lehetett nyerni – csupán a hátlapi felirat tért el kissé. A bronzérem előlapján a Horatiustól az első világháború után széles körben átvett DULCE ET DECORUM EST PRO PATRIA MORI (Édes és dicső a hazáért meghalni) felirat olvasható, középen a hármas halmon álló kettős kereszttel, mely fényárban úszik. A hátlapon a KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁK SPORTKÖREINEK (ORSZ SZÖV) VERSENYDÍJA felirat olvasható, középen pedig a Nagy-Magyarországot ábrázoló térkép előtt egy kard, melyre babérág tekeredik. Alul üres kartus, esetleg a helyezés, vagy a helyezett nevének utólagos gravírozására.
A boldog békeidőkről, a trianoni békeszerződésről, a román megszállásról, a menekültekről és az irredentizmusról mesélő történeti kiállításunk áprilisra készül el. Így azt, amint a járványügyi intézkedések is lehetővé teszik, a nagyközönség is megtekintheti.
Leltári szám: NGY.2021.1.3.
Novák Ádám
