A Hónap Érme – 2020 Február

„S a hideg érc úgy megérti / Bús fájdalmát”*

„Dicsően országlott erdélyi fejedelem I. Rákóczi György ajándékozott a kálvinista Rómának egy óriási harangot, mely több volt száz mázsánál, körül szép bibliai mondatokkal átfonva, s az öblén a fejedelmi címerrel és a Rákóczi jelmondattal: „Non est currentis, neque volentis; sed miserentis Dei”, – Nem a siető, nem az akaró nyer, hanem akin az Isten könyörül.”

(Jókai Mór: Eppur si muove – És mégis mozog a föld)

A debreceni Nagytemplom nyugati tornyában függ Magyarország legnagyobb református harangja, az ötödik legnagyobb harang Magyarországon, melynek tömege 3800 kg, alsó átmérője 198 cm. A hagyomány szerint az eredeti harangot I. Rákóczi György erdélyi fejedelem öntette az ellenségtől zsákmányolt ágyúkból. Az öntőmester a németprónai Régner János volt és 1636-ban készült el Gyulafehérvárott. Bár megrepedt, túlélte az 1802-es nagy tűzvészt.

„Zúgó szaván fölcsendült a

Hálaének,

Szive dobbant győzedelmes

Labanc-verő hajdu-népnek.”*

 A harang újjáöntésére 1873-ban került sor, ezt Hiltzer Ignácz bécsújhelyi öntő és Pozdech József pesti lakatos végezte. A mai harang az eredeti Rákóczi-harang pontos, kicsinyített mása, megtalálható rajta Rákóczi címere és a fejedelem jelmondata is.

A jelmondat és a fejedelem arcképe a többszörös súlyban vert aranypénzein is feltűnt. 2020 februárjában a Hónap Érmének gyűjteményünk Kolozsváron vert (C–V verdejegyű) 1631-es tízszeres aranydukátját választottuk (DFNGY 2544.)

Előlapi körirata:

GEORG ∙ RAKOC ∙ D : G ∙ PR ∙ TR ∙ PAR ∙ RE ∙ HVN ∙ DO ∙ ET ∙ SIC ∙ COM

Rákóczi György Isten kegyelméből Erdély fejedelme, Magyarország Részeinek ura és a székelyek ispánja

Hátlapi körirata:

SOLI * DEO * GLORIA * ANNO * DOM ∙ 1631 *

Egyedül Istené a dicsőség * Az Úr 1631. esztendejében

(Huszár, Erdély Nr. 474.)

Rákóczi Györgyöt az apja, Zsigmond 1605-ben szolgálatba adta Bocskai István kassai udvarába. 1615-ben Borsod vármegye főispánja, ezek után királyi étekfogó mester és az ónodi vár kapitánya lett. 1616. április 18-án vette feleségül Lorántffy Zsuzsannát. Az új feleség mellé megkapta a sárospataki uradalmat is, ami a későbbiekben – Munkács mellett – a Rákóczi-birtokok ékköve lett.

1619-ben a felső-magyarországi rendek kassai gyűlése Felső-Magyarország kapitányává választotta. Bethlen Gábor halála után Rákóczi György is esélyes volt a fejedelmi székre, ráadásul őt még a hajdú katonaság is támogatta. 1630. december 1-jén a segesvári országgyűlés választotta fejedelemmé. Uralma alatt Erdély békében fejlődött. Buzgó református volt, feleségével együtt sokat tett egyháza és az iskoláztatás felvirágoztatásáért. Ebbéli munkájuknak eredménye többek között a könyvnyomtatás széleskörű támogatása és a Debrecennek adományozott templomharang. 1648. október 11-én hunyt el, a gyulafehérvári székesegyházban nyugszik.

 „A Rákóczi vén harangja

Ha megkondul,

Panaszosan szól a hangja

Elfelejtett hősi korrul...”*

*Ady Endre: A Rákóczi vén harangja (Részletek)

Novák Ádám

A Hónap Érme sorozatunk 2018 októberétől tart, a korábbi bejegyzéseket ide kattintva olvashatja.