A Hónap Érme – 2020 Április
Április 11. Debrecen város napja, ami annak állít emléket, hogy I. (Habsburg) Lipót 1693. április 11-én adományozott szabad királyi városi rangot Debrecennek. Múzeumunk Déri Frigyes Numizmatikai Gyűjteménynek része és dísze a Hónap Érmének választott I. Lipót által veretett érme, amely legjobb tudomásunk szerint, Magyarország és a környező országok egyetlen más gyűjteményében sem található meg, így a két legjelentősebben, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában, és a bécsi Kunsthistorisches Museum Münzkabinett-jében sem.
Habsburg Lipót Bécsben született 1640. június 9-én. Apja III. (Habsburg) Ferdinánd német-római császár, magyar, cseh és horvát király, anyja Habsburg Mária Anna spanyol és portugál infánsnő volt. Családja eredetileg papnak szánta és jezsuita neveltetésben részesült (jezsuita nevelőinek befolyása később is érvényesült). Bátyja a már királlyá koronázott IV. Ferdinánd korai halála miatt vált trónörökössé. 1655-ben magyar királlyá koronázták, apja 1657. április 2-i halála után követte őt a magyar trónon. 1658-ban választották német-római császárrá. Lipót hosszú ideig uralkodott, 1705. május 5-én halt meg Bécsben.
I. Lipót uralkodása idején az országot gyakori török támadások érték. 1664-ben a szentgotthárdi ütközetben a császári seregek váratlan győzelmet arattak, ezt azonban egy előnytelen feltételekkel kötött békekötés követte Vasváron. I. Lipót abszolutista és kegyetlen uralkodása elégedetlenséget váltott ki mind a nemesség, mind a köznép körében. A Wesselényi-féle felkelést véres megtorlás követte, sokan menekültek az Erdélyi Fejedelemségbe. A kezdetben lazán szervezett bujdosók (kurucok) győzelmeket arattak a királyi csapatok felett, később a mozgalom élére Thököly Imre állt. Sikereinek is köszönhetően Lipót enyhített szigorú uralkodási módszerein.
A következő évek török támadásainak Savoyai Jenő főseregének Zentánál aratott győzelme vetett véget, ezt követte a karlócai béke. Lipót abszolutizmusa a törökök legyőzése után fokozódott, ami növelte az elégedetlenséget a királyi területeken. Ez vezetett a parasztfelkelésekhez, majd a Rákóczi-szabadságharchoz, mely 1703-ban indult és I. Lipót halála után is folytatódott.
I. Lipót 48 éves uralkodása során az államháztartás szinte mindig hiánnyal küzdött. Ennek részbeni orvoslására 1659-ben pénzreformot hajtott végre, aminek keretében egyrészt az ezüstpénzek finomságát csökkentették, másrészt megkezdték egyebek mellett krajcárok, poltura és duárius verését. Nem vertek viszont kéttalérosnál nagyobb ezüstpénzt és garast sem. Ebben az időben kezdték az aranyforintot dukátnak nevezni.
I. Lipót rendkívül sok verdében és sokféle pénzt veretett. A korszak pénztörténetének kutatója, Ludwig Herinek (Österreichische Münzprägungen von 1657–1740. Wien 1972) szerint 25 verdében készültek pénzei, a főbb vert típusok száma jócskán meghaladta a kétezret. I. Lipót magyar pénzeit Körmöcbányán, Nagybányán (és néhány példányt Pozsonyban) verték. Huszár Lajos szerint (Münzkatalog Ungarn von 1000 bis Haute. Budapest, 1979) a főbb magyar típusok száma 245. Ezek közül választottuk ki gyűjteményünkből a Hónap Érmének a hatdukátos kuriózumot.
I. Lipót 1687-ben Nagybányán vert hatdukátosa (Huszár 1285, Herinek 68). Az arany veret súlya 20.612 g, átmérője 4.29 cm. Leltári szám: DFNGY 1188.
Az előlap felirata: LEOPOLDVS ·D:G:ROM:IMP:S:A:G:HVNGARI:REX ·
(Lipót Isten kegyelméből Római császár, örökös felség, Németország és Magyarország királya)
A hátlap felirata: :IMMACVLATA ·VIR:MAR: - MAT:DEI ·PAT:HVNGA ·1687
(Szeplőtlen Szűz Mária, Isten anyja, Magyarország védőszentje)
Az április Hónap Érme vendégszerzője Dr. Lux Iván atomfizikus, éremgyűjtő és katalógusszerző
A Hónap Érme sorozatunk 2018 októberétől tart, a korábbi bejegyzéseket ide kattintva olvashatja.
