Erdélyi fejedelmek – Báthory István

Báthory István – akinek nevéhez Erdély első aranykora fűződik – a Báthory/Báthori család katolikus somlyai ágából származott. Hasonló nevű édesapja erdélyi vajda volt Szapolyai János király idején. Báthory István lengyel király és erdélyi fejdelem az erdélyi Nagybányán vert ezüst tallérjának elő és hátlapja 1586-ból. 

Korán elvesztette szüleit, neveltetéséről, külföldi tanulmányairól, akárcsak a testvéreiről, a család barátai, mint például Várdai Pál esztergomi érsek gondoskodtak. Báthory István hazatérte után a várháborúk hőseként, János Zsigmond hadvezéreként és diplomatájaként nagy hírnevet szerzett magának. Emellett a fejedelemség leghatalmasabb földbirtokosa volt.

János Zsigmond halála után a speyeri szerződés értelmében Erdélynek Habsburg uralom alá kellett volna kerülnie, ám 1571-ben az erdélyi országgyűlés megválasztotta Báthory Istvánt fejedelemmé. Többször legyőzte ellenfelét, a Habsburgok által támogatott Bekes Gáspárt, így hosszú időre meghiúsult a Habsburgok Erdély átvételére irányuló törekvése.

1576-ban a lengyel rendek királyukká választották Habsburg Miksa ellenében. A lengyel trónon is magyarnak vallotta magát, számos erdélyit, köztük székelyeket is, akik oldalán harcoltak vagy szolgálatában állottak, nagyúri módon jutalmazott meg: birtokkal, címmel, szabadságjogokkal ruházta fel őket. Koronázása után az erdélyi rendek testvérét, Kristófot választották meg erdélyi vajdává, Báthory azonban az Erdély feletti fennhatóságát mindvégig megőrizte, és a Krakkóban székelő erdélyi kancellária által továbbra is döntő befolyást gyakorolt. Uralkodása iránymutatóvá vált a későbbi fejedelmek számára: törekedett a fejedelmi központosításra, felismerte Erdély különleges helyzetét, amellyel kijelölte a Habsburgok és törökök közötti lavírozó politikát. Gazdasági intézkedéseinek köszönhetően uralma alatt élte át Erdély első aranykorát.

A fejedelem a reneszánsz műveltség bűvöletében élt, amelyet igyekezett meghonosítani udvarában: bőkezű mecénása volt az irodalomnak, a történetírásnak, a művészeteknek és az egyháznak. A vallási szabadságot tiszteletben tartotta, viszont a katolikusok tekintélyét igyekezett növelni, ezért engedélyezte a jezsuiták megtelepedését Erdélyben, s kollégium alapítását Kolozsváron.

AZ ÉREMRŐL:

Báthory István lengyel király és erdélyi fejdelem az erdélyi Nagybányán vert ezüst tallérjának elő és hátlapja 1586-ból.

A tallér elő- és hátlapi verete a megszokott képet festi: előlapján az uralkodó jobbra forduló alakja látható a hadvezéri szimbólummal, a buzogánnyal. Jelentős eltérés az erdélyi veretektől, hogy Báthory fején itt koronát láthatunk.

Előlapi körirata: [STEPHAN • D : G • REX • POLON • MAG • DVX – L • 

(István, Isten kegyelméből Lengyelország király, Litvánia…).

Hátlapját az uralkodó címere tölti ki: négyelt pajzsban a lengyel sas (1. és 4. mező) és a litván lovas (2. és 3. mező) látható, a szívpajzsban pedig a Báthoryak címere, a Gut-Keled nemzetség hármas ékeiből a család eredettörténetével kialakult három sárkányfog. A címerpajzs tetején korona, két oldalt pedig az évszám és a verdehely rövidítése olvasható: 15N és 86B, vagyis 1586 Nagybánya.

A hátlapon folytatódik az előlapi körirat: RVS • PRVS • MAS • SAM • L1VO • PRIN • TRAN

(… Oroszország, Poroszország, Mazóvia, Samogitia és Livónia nagyfejedelme, Erdély fejedelme.)

Átmérője: 40 mm, anyaga ezüst, súlya kb. 29 g. Mivel utolsó uralkodási évéből származik, kifejezetten ritka.

Leltári szám: DFNGY 2328.

Váradi Katalin – Novák Ádám

Első megjelenés 2020. május 5-én a Museum.hu-n. Link