„Új Világ Hajnalán – Tisza István” címmel nyílt meg április 22-én a Tisza István életét és korszakát bemutató kiállítás Debrecenben, a Kossuth utca 1. szám alatt, az egykori Debreceni Művelődési Központ épület kiállítótermében. Az Országgyűlési Múzeum kiállítása rendkívül interaktív, számos kevésbé ismert dokumentumot, fényképet és korabeli filmhíradót használ fel Tisza István politikusi pályájának bemutatásához. Külön egységet képez a kiállításban Tisza képviselőházi elnöksége alatt (1912. május 22. – 1913. június 12.) központba kerülő választójogi harc, mely nem csupán a parlament üléstermében, hanem a házon kívül, nem egyszer vérre menően folyt. Ehhez kapcsolódva választottuk Hónap Érmének az 1913. május 1-re készült mozgalmi jelvényt.
Tisza István politikus-családba született, és hamar maga is politizálni kezdett. 1903 és 1905 között a Szabadelvű Párt élén kormányfő volt. 1905-ben azonban pártja megbukott az előrehozott választásokon. Az ekkor kormányra került párt szintén csakhamar szintén megbukott, ezért Tisza időszerűnek látta egy új párt keretében az aktív politizálást. A Nemzeti Munkapárt nyert az 1910-es választásokon, és Khuen-Héderváry Károly vezetésével kormányt is alakíthattak. 1912-ben Tisza újabb jelentős, s a korszak viszonyai közepette komoly kihívást jelentő tisztséget vállalt el, amikor a Képviselőház elnöke lett 1912. május 22-én.
1874-től adócenzus alapján, csupán férfiak szavazhattak a parlamenti képviselőkre. Ez az ország lakosságának mindössze 6–7% át tette ki. Emellett a szavazás nyílt volt, tehát mai szemmel nézve messze nem volt demokratikus a szabályozás. Általános szavazati jogot a választójogon kívül rekedt tömegekre támaszkodó, nem parlamenti párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt követelt a leghangosabban. Számukra, és az őket támogató budapesti munkásság számára a választási rendszer ilyetén való megreformálását ellenző Tisza házelnöki kinevezése vörös posztó volt. 1912. május 23-án, csütörtökön sztrájk keretében tömegek vonultak a Parlament elé tüntetni. A tömeg Tisza távozását követelte, melyre brutális fellépéssel válaszolt a csendőrség. Az összeütközéseknek hat halálos és több száz sebesült áldozata volt, emellett az anyagi kár is jelentősre rúgott. Emiatt ezt a napot a köznyelvben a „vérvörös csütörtök”-ként emlegették.
A munka ünnepét nyugati mintára Budapesten 1890-től ünnepelték, elsősorban az MSZDP szervezésében a munkások. A mindenkori kormány erős ellenőrzés alatt tartotta, olykor betiltotta a nagyobb felvonulásokat. 1913-ban ezért, és a választójogi reform elindításáért kerülhetett a május 1-i jelvényre egy leláncolt munkás alak, amint reménnyel fordul a jövőt jelképező, felkelő Nap felé. A 30x30 mm-es egykor krómozott réz lap préselt, hátoldalán kis kampón vörös színű selyemszalagot rögzítettek.
A századeleji politikai életről és Tisza István pályájáról, családjáról további érdekességeket az ingyenesen látogatható kiállításból regisztráció után tudhatnak meg az érdeklődők.
Novák Ádám
Leltári szám: VIII.68.12.2.
A Hónap Érme sorozatunk 2018 októberétől tart, a korábbi bejegyzéseket ide kattintva olvashatja.