A Hónap Érme – 2021 Július
Egy hosszú járványidőszakot követően – ugyan korlátozások mellett – de újra lehet közösségi programokat tartani. A kulturális szervezők és a közművelődési munkatársak az elmúlt hetekben gőzerővel vetették bele magukat a munkába. A társadalom művelődési szükségletét ugyanis ki kell szolgálni. Ezt már a századfordulón is felismerték a döntéshozók, ezért is alapították meg a Népművelő Társaságot, amelynek köszönhetően létrejött a ma Szabó Ervin Könyvtárként ismert intézmény alapja. A szakemberek munkájának eredményeként számos közösségi rendezvény, többek között falunap, könyvtárklub, mozi, rockkoncert, könyvbemutató, szavalóverseny, táncház, hagyományőrző rendezvény, főzőverseny, gyermeknap kínált szórakoztató programokat. E rendezvények kapcsán szinte mindenkinek vannak meghatározó emlékei, élményei, ezért 2021 júliusában a Hónap Érmét a közművelődési munkatársaknak, a népművelőknek ajánljuk, ezzel is felhívva a figyelmet munkájuk fontosságára.
A neveléstörténeti áttekintések során az általános embernevelés (antropagógia) alegységeként azonos szintre emelik a pedagógiával az andragógiát, vagyis a felnőtnevelést. A ma már szélesebb körben ismert andragógiai felsőoktatási képzés előzményének tekinthető az 1956–57-ben, többek között elsőként Debrecenben induló népművelő szak. Kétségtelen, hogy a ’60-as ’70-es években erőteljes ideológiai színezetet kapott feladatkör, a munkába álló népművelőktől elvárták a szocialista nevelési irányelvek figyelembe vételét. Ez a nyomás azonban az 1980-as években folyamatosan enyhült, szabad kezet kaptak a településeken dolgozó szakemberek. Ezzel párhuzamosan az emberek igényeihez igazíthatták a programokat, így a legtöbb helyen a közösség megbecsült tagjaivá váltak a népművelők. A rendszerváltást követően egy darabig változatlan formában, majd átalakítva, átnevezve működött és működik tovább is a népművelő intézmény.
Nem volt ritka, hogy egy-egy népművelő több évtizeden keresztül volt felelős egy község, egy térség kultúrájáért. Munkájuk elismeréséért állami elismerést is kaphattak. A „kiváló népművelő” jelvényt 1960-ban alapítotték, majd 1977-től ítélték oda a Kiváló Népművelő címet. Ebben a díjban részesült Szőllősi Gyula debreceni népművelő, aki az 1950-es évektől kezdve meghatározó szerepet játszott az ország, de különösen Hajdú-Bihar megye művelődésében. Többek között a Hajdú-Bihar Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője is volt, s számos írásban értekezett az Alföld vagy a Társadalmi Szemle hasábjain a népművelés kihívásairól. Felesége Kürti Katalin volt, aki a Déri Múzeum művészettörténészeként elévülhetetlen szerepet játszott a Munkácsy-képek történetében és Debrecenbe kerülésében.
A díjjal járó érem ma gyűjteményünkben található. Közepén ötágú csillag látható, amit babérkoszorú vesz körbe. Háromszög formára hajtott piros-fehér-zöld szalagon függ. Leltári száma: VIII.85.265.26.
A népművelők díjazását a rendszerváltás után átalakították. 1991-ben adták át először a Bessenyei György-díjat, melyet kiemelkedő közművelődési tevékenységért kaphatnak a népművelők. A díjhoz járó, bronzból készült érem Bessenyei Györgyöt ábrázolja, alkotója Vígh Tamás szobrászművész. Népművelők részesültek magas állami kitüntetésben is. Klujber Lászlót (Kaposvár) 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemkereszt arany fokozatával, 2003-ban Patkó Csabát (Cigánd) ennek ezüst fokozatával tüntették ki. Köszönjük munkájukat!
A Hónap Érme sorozatunk 2018 októberétől tart, a korábbi bejegyzéseket ide kattintva olvashatja.
