A Hónap Érme – 2018 Október
Hazánk históriájában mindig kiemelkedő, fontos eseményekre emlékeztetnek az évfordulók. Kétségtelen, hogy ilyen mérföldkő volt I. (Hunyadi) Mátyás királlyá választása, melynek idén ünnepeljük 560. évfordulóját. Trónra kerülésének jubileuma alkalmából 2017 decemberében a nemzetpolitikai államtitkárság a 2018-as esztendőt Mátyás-emlékévvé nyilvánította. Idén ezért országszerte számos program állította-állítja középpontba reneszánsz uralkodónk személyét, korának Magyar Királyságát. A Déri Múzeum Numizmatikai Gyűjteménye is kapcsolódik az emlékévhez, ezért októberben a „Hónap érméjének” választották a szakemberek Mátyás egy korai aranyforintját.
A Magyar Királyság 1325-től bocsátott ki rendszeresen aranyforintot. Mint tudjuk, I. (Anjou) Károly firenzei mintára veretett értékálló fizetőeszközt – innen eredeztethető a forint szavunk. Az aranyforint előoldalán a mindenkori uralkodó címere volt látható, így Károly és I. (Anjou) Lajos alatt az Anjou-liliom jelent meg. Vegyesházi királyaink alatt így került négyelt pajzsba foglalva a brandenburgi sas és a cseh oroszlán (Luxemburgi Zsigmond), az osztrák hercegi pólya és a morva őrgrófi sas (Habsburg Albert), vagy a lengyel sas és a litván lovas (I. Jagelló Ulászló). Az érmék hátoldalán kezdetben Szent János ábrázolása volt általános, Lajos azonban 1358-tól példaképét Szent Lászlót mint lovagkirályt vésette aranypénzének hátoldalára. A várnai csatában, 1444. november 10-én a törvényes uralkodó, I. Ulászló elesett, utódlására Habsburg Albert fia, V. László lett volna alkalmas, ő azonban nagybátyja, Habsburg Frigyes német király fogságában volt. Kiszabadításáig a törökverő Hunyadi Jánost választották a Magyar Királyság élére kormányzóként. Így kerülhetett 1446-ban első ízben az aranyforint előlapján található címer harmadik mezejébe Hunyadi címere, a szájában gyűrűt tartó holló. Végül 1453 elején, a folyamatos tárgyalások eredményeként Frigyes átadta a magyar követeknek V. Lászlót. Az ifjú király megjutalmazta Hunyadit, címerbővítést és grófi címert adományozott neki. Ettől kezdve a Hunyadi család Beszterce grófjaként az ágaskodó, mancsában koronát tartó oroszlánt is használhatta címereként. V. László hirtelen halála után a magyar rendek 1458-ban Hunyadi Mátyást választották királlyá, mert alkalmasnak találták rá, hogy a kor egyik legsikeresebb hadvezérének fiaként az országot irányítsa. Mátyás, hogy apja emlékét őrizze, s családjának hírnevére alapozhassa saját uralmát, aranyforintjának előlapján megjelenítette családjának mindkét címerét.
Így alakult ki az az uralkodói jelkép, mely a „Hónap érméjé”-nek előlapján látható. Balra fent, a címer első negyedében az Árpádok sávjai a magyar trónhoz való jogát szimbolizálják. A második negyedben, jobbra fent a Magyar Királyság címere, a kettős kereszt tűnik fel. A harmadik negyedben látható a csőrében gyűrűt tartó holló, a negyedikben pedig a koronáért ádázul harcoló kétfarkú oroszlán. Utóbbi kettő együttesen a dinasztiateremtő Mátyás családi jelvénye volt. Az érmén körben a MATHIAS·D·G·R·VnGARIE, azaz a „Mátyás Isten kegyelméből Magyarország királya” felirat olvasható. Az aranyérme hátoldalán a glóriával, csatabárddal és országalmával ábrázolt Szent László király alakja sejlik fel. A csatabárd alatt olvasható „N” betű az érem verésének helyére, Nagybányára utal, az országalma alatti „E” betű pedig „Emericus de Zapolya”, vagyis Szapolyai Imre kamaraispán nevét jelzi. Szapolyai még Hunyadi János alatt állt a család szolgálatába. Mátyás iránti végtelen hűsége jutalmául kiemelkedő birtokadományokat kapott, amivel megalapozta unokája, Szapolyai János hatalmát, akit 1526-ban királlyá koronáztak. Az érme hátoldalán körben a ·S·LADISL–·AVS REX, avagy „Szent László király” felirat szerepel. Mátyás nevéhez fűződött a késő középkor egyik legfontosabb pénzügyi reformja, melynek részeként az aranyforint verőtövét is megváltoztatta. Innentől kezdve jelent meg az uralkodói címer helyén Szűz Mária képe gyermekével. A Madonna ábrázolása a reneszánsz művészetben közkedvelt volt, és egyúttal emlékeztetett Szent István felajánlására, melyben a Szűzanya védelmére bízta az általa alapított Magyar Királyságot. A Patrona Hungariae végigkísérte hazánk pénzverését, egészen a 20. század közepéig ritkán maradt el fizetőeszközeinkről. Az ábrázolás ugyanis a nemzeti szuverenitást hangsúlyozta a Habsburg Birodalom pénzverésén belül.
Akad talán, aki ezek után csalódottan tenné fel a kérdést, akkor nem is találkozhatunk Mátyás király jellegzetes babérkoszorús arcképével aranyérmén? Nos, saját korában ugyan nem készült ilyen, ám a kutatók a 17. századra datálják azt az emlékérmét, melyből egy darabot a Déri Múzeum Déri Frigyes Numizmatikai Gyűjteménye is őriz. Előlapján reneszánsz uralkodónk arcképe tűnik föl, hátoldalán csatajelenet látható. Az érem a törökök elleni harc emlékére készült a MATHIAS.REX.HVNGARI:BOHEM:DALM, vagyis „Mátyás Isten kegyelméből Magyarország, Csehország Dalmácia királya” felirattal.
Leltári szám: DFNGY 416.
Fotó: Lukács Tihamér.
Mátyás aranyforintjával, majd a további hónapok érméivel a Déri Múzeum honlapján és facebook oldalán is találkozhatnak az érdeklődők.
Novák Ádám
A Hónap Érme sorozatunk 2018 októberétől tart, a korábbi bejegyzéseket ide kattintva olvashatja.
