Amennyiben vendégeink tárlatvezetést igényelnek, kérjük azt a látogatás előtt legalább 2 héttel jelezzék az alábbi elérhetőségeken: +36 52 322 207 /131-es mellék
Gubacsapó műhely
Az olcsóbb kivitelű guba - a juhbőrből készült bunda vagy suba mellett - a XVIII. század közepétől a szegényebb emberek viseleteként vált egyre népszerűbbé. Készítésének elsajátításához az 1740-es években máramarosi asszonyokat hoztak Debrecenbe. Előállítására azok az egykori posztókészítő csapó mesterek specializálódtak, akik ez időre már felhagytak mesterségükkel. A debreceni gubacsapók igen nagy számban készítették munkáikat. Létszámunk 1790-ben 144, 1807-ben 209, 1825-ben 323 volt.
A képre kattintva galéria nyílik meg
A debreceni fürtös guba
A debreceni gubásmesterek országosan híresek voltak a jó minőségű tiszta gyapjúból szőtt, hosszú göndör fürtű fekete gubáikról. A gubaposztót a hortobágyi pusztákon tartott racka juh szőréből szövőszéken szőtték. A szövetbe hosszú gyapjúfürtöket vertek, amitől a guba szőrmés bőr hatását keltette. A kész gubákat kallózták, gyors sodrású folyóvízben áztatták, hogy a guba szövete tömörödjön, tartósabbá váljon. A debreceni gubáscéh a Nagyvárad környéki bihari Rézhegységben bérelt kallómalmokat.
A debreceni „kallós gazda” irányítása mellett itt végezték el a gubák égerfa kéreggel való festését is. A koromfekete gubák nyakát élénkpiros veres posztóval „begallérozták”. Korong alakú „szemet” varrtak rá, mely a vállra vetett gubát rögzítette. Az alább látható debreceni guba fekete szövött fürtös gubaszövetből készült, nyakán piros posztó szegés látható, hosszúság 110 cm; szélesség 65 cm.
A képre kattintva a néprajzi gyűjtemény múzeumi online katalógusa nyílik meg.
A képre kattintva Dallos-Nagy Krisztina mesél debreceni fürtös gubáról.
Szűrszabó műhely
A csapó mesterség Debrecen legkorábbi céhes ipara, céhlevelük 1398-ból ismert. A középkor évszázadaiban Debrecen – az erdélyi Szászföld mellett - a csapómesterség központja volt. A csapók készítették a szűr alapanyagát, a szűrposztót. A nyers gyapjút nagyméretű, hegedűvonóhoz hasonló íjjal verték, csapták, s az íj húrjának csapásai által vált a gyapjú tisztává, lazává, fonásra alkalmassá. A gyapjúszövet folyóvízben való ványolással, „kallózással” nyerte el tömörségét. A mesterek a kezdetektől egymás közelében telepedtek meg. A város főutcájától keletre nyíló Homok utcát a nagy számban ott élő mester után nevezték el Csapó utcának a XV. század második felében.
A szűrposztóból készült ruhákat a szűrszabó mesterek varrták. 1398-tól a csapókkal és a többi gyapjúművessel egy céhbe tartoztak, majd 1468-tól évszázadokon át a finomposztóval dolgozó szabókkal alkottak közös céhet, 1815-ben szétváltak. A mesterség a XVIII. század második felében élte virágkorát, 1760-ban 193 mester fizetett adót a városban. A XVII-XVIII. századi árszabások szerint a jó minőségű „debreceni szűr” a legdrágább áron kelt el az alföldi vásárokban.
A képre kattintva meghallgatható Kowalsky hangján a tépőszék leírása.
A debreceni cifraszűr
A szűr a magyarok legősibb ruhadarabja, keleti vonásokat őrző szabásmódja szerint tizenegy téglalap alakú, egyenes vonalú darabból állították össze. Más felsőkabáttól a hátat borító nagyméretű szögletes gallérja és széles elejkihajtója is megkülönbözteti. Felöltve ritkán viselték, vállra vetve a díszesen megmunkált - selyemfonállal, bőrszironnyal kivarrt, csipkézett szélű - szűrszíj szolgált a szűr összecsatolására.
A képre kattintva hallható, ahogy Vranyecz Artúr ismerteti a szövőszék működését.
A szűröket először élénk színű posztószegésekkel kezdték el díszíteni a XVIII. század végén. Hímzett változataik a XIX. század elején jelentek meg Debrecenben, de a közrendűek „mód nélkül való cifrálkodását” még sokáig tilalmazták. A sokszínű gyapjúfonallal hímzett díszítéseket a mesteremberek „virágozásnak” mondták, a szűrhímzés növényi motívumokból szerkesztett mintája után. Kezdetben a szűr vállát és oldalát, majd a hát hasítékát is hímezték, a gallér és a szűr alját azonban a helybéli szűrszabók mindvégig díszítetlenül hagyták. A debreceni cifraszűr a gazdálkodó parasztemberek, városi polgárok, a hortobágyi pásztorok megbecsült, ünnepi viselete volt.
Magyari Márta
A gubacsapó műhelyről részletesebben Magyari Márta írásában olvashatnak.
Teljes árú belépőjegy (Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza) | 2.800 Ft/fő |
Kedvezményes belépőjegy (6-26 év között, 62-70 év között) (Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza) | 1.400 Ft/fő |
6 éven aluliaknak | Ingyenes |
70 év felettieknek | Ingyenes |
Családi belépő (2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek) (Déri Múzeum, Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás, Debreceni Irodalom Háza) | 7.000 Ft/család |
Időszaki kiállítás - Teljes árú belépőjegy | 1.600 Ft/fő |
Időszaki kiállítás - Kedvezményes belépőjegy (6-26 év között, 62-70 év között) | 800 Ft/fő |
Időszaki kiállítás - Családi belépő (2 felnőtt és max. 3 iskolás korú gyermek) | 4.000 Ft/család |
Törvényi kedvezmény - minden hónap utolsó vasárnapján https://derimuzeum.hu/tartalom/ingyenes_latogatok.pdf | |
Fényjátékkal kísért tárlatvezetés Munkácsy Terem | Belépőjegy +1.000 Ft/fő |
Hátizsákos program Egyiptomi, japán | Belépőjegy + 1.400 Ft/hátizsák |
Tárlatvezetés (a Déri Múzeumban kiállítási egységenként) | 10.000 Ft/csoport |
Amennyiben vendégeink tárlatvezetést igényelnek, kérjük azt a látogatás előtt legalább 2 héttel jelezzék az alábbi elérhetőségeken: +36 52 322 207 /131-es mellék