Történelem napról napra - Debrecen 1956 - október 23., kedd, Budapest és a nagyvilág - október 23.

Debrecen 1956 - október 23., kedd

Délelőtt a Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének egyik tantermében a hallgatók összeállították húsz pontból álló követeléseiket. Az egyetem előtti téren 11 óra körül felolvasták az összegyűlt egyetemistáknak, majd elhatározták, hogy a Perényi utcai MDP-székházhoz vonulnak. Az épület előtt Görbe János színművész elszavalta Petőfi Sándor: A nép nevében című versét. A Perényi utcánál csatlakoztak a felvonulókhoz a város középiskolásai és számos debreceni polgár is. A pártbizottság épületében tárgyalások kezdődtek a megye és Debrecen vezetőivel. A továbbvonuló tömeghez a Járműjavító munkásai is csatlakoztak. Délután megjelent a Néplap rendkívüli kiadása a 20 ponttal.

A Kossuth utcán délután eldördült a forradalom első sortüze! Gorzsás András és Ács Zoltán a helyszínen meghalt, a sebesültek közül később Ádám Mihály is életét vesztette.

Budapest és a nagyvilág - október 23. kedd 

15 órakor a Petőfi-, majd a Bem-szobornál elhangzott az egyetemisták tizenhat pontos határozata és a Magyar Írók Szövetségének kiáltványa. A kétszázezer főre duzzadt demonstráló tömeg az Országház elé indult.

Megszületett a forradalom szimbóluma: a nemzetiszínű zászlóból kivágták, kitépték a szovjet mintára készített Rákosi-címert.

18 óra után a néphadsereg és az ÁVH egységeit országosan riadókészültségbe helyezték.

A Rádió épületénél fegyveres harc bontakozott ki.

Fél tíz után néhány perccel sikerült ledönteni a Sztálin-szobrot.

21 óra után Moszkvában Hruscsov javasolta a szovjet csapatok bevonulását Budapestre. A KGB elnökét, Ivan Szerovot Budapestre küldték. Szokolovszkij vezérkari főnök utasítására a Különleges Hadtest egyik hadosztálya megindult Pest felé, egy másik pedig a magyar–osztrák határ lezárását kapta feladatul.

Délelőtt a Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének egyik tantermében a hallgatók összeállították húsz pontból álló követeléseiket. Az egyetem előtti téren 11 óra körül felolvasták az összegyűlt egyetemistáknak, majd elhatározták, hogy a Perényi utcai MDP-székházhoz vonulnak. Az épület előtt Görbe János színművész elszavalta Petőfi Sándor: A nép nevében című versét. A Perényi utcánál csatlakoztak a felvonulókhoz a város középiskolásai és számos debreceni polgár is. A pártbizottság épületében tárgyalások kezdődtek a megye és Debrecen vezetőivel. A továbbvonuló tömeghez a Járműjavító munkásai is csatlakoztak. Délután megjelent a Néplap rendkívüli kiadása a 20 ponttal.

A Kossuth utcán délután eldördült a forradalom első sortüze! Gorzsás András és Ács Zoltán a helyszínen meghalt, a sebesültek közül később Ádám Mihály is életét vesztette.

Budapest és a nagyvilág - október 23. kedd 15 órakor a Petőfi-, majd a Bem-szobornál elhangzott az egyetemisták tizenhat pontos határozata és a Magyar Írók Szövetségének kiáltványa. A kétszázezer főre duzzadt demonstráló tömeg az Országház elé indult.

Megszületett a forradalom szimbóluma: a nemzetiszínű zászlóból kivágták, kitépték a szovjet mintára készített Rákosi-címert.

18 óra után a néphadsereg és az ÁVH egységeit országosan riadókészültségbe helyezték.

A Rádió épületénél fegyveres harc bontakozott ki.

Fél tíz után néhány perccel sikerült ledönteni a Sztálin-szobrot.

21 óra után Moszkvában Hruscsov javasolta a szovjet csapatok bevonulását Budapestre. A KGB elnökét, Ivan Szerovot Budapestre küldték. Szokolovszkij vezérkari főnök utasítására a Különleges Hadtest egyik hadosztálya megindult Pest felé, egy másik pedig a magyar–osztrák határ lezárását kapta feladatul.