Kis debreceni fürdőtörténet

Nagy eseménynek számított – különösen a pandémia korlátozásait követően – a Nagyerdei Strandfürdő megnyitása 2020. június 20-án. A Békás-tó és a Nagyerdei Stadion felújítása után a város vezetése ismét jelentős közösségi teret adott át a látogatóknak a város tüdejének is nevezett helyszínen. A Nagyerdő ehhez hasonló beépítésére volt már példa történelmünkben, az 1920-as, 30-as években zajlottak az első jelentős beruházások a területen. Akkor a fürdőügy került előtérbe, majd 1936-ban átadták a Nagyerdei Stadiont is.

A debreceni fürdőkultúra története visszavezethető a 19. század elejére. A most átadott komplexum közelében 1826-ban készült el Simonyi óbester kezdeményezésére, a városi tanács döntése és támogatása nyomán, a vendéglővel párosult fürdőház, melynek tervezője Povolny Ferenc építőmester volt. A klasszicista stílusban megálmodott épület 1896-ban gőzfürdővel, 1925-ben hideg vizes úszómedencével bővült. Nagy lendületet adott a terület fejlődésének az első hévízkút fúrása. Pávai Vajna Ferenc geológus vezetésével 1929–33 között olajkutató fúrások nyomán ugyanis hévíz fakadt a város területén. Az így felfedezett földalatti „kincs” kiaknázására a Vásáry István irányította városvezetés nagyerdei fürdőtelep fejlesztését kezdeményezte. A strandfürdőt Szabó Tibor városi építészmérnök tervei alapján építették, és 1932-ben nyitották meg. Még ugyanebben az évben, november 19-én átadták a város első fedett uszodáját is. Eme jeles alkalomra készült egy emlékplakett, melyet a Hónap Érmének választottunk.

A fehér fémből készült plakett mérete 45x65 mm. Felső részén Debrecen város címere, alsó részén az alábbi felirat olvasható:

DEBRECEN–VÁROS–FEDETT–USZODÁJÁNAK–AVATÁSÁRA–1932.XI.19.

Bal alsó sarkában S.G.A. mesterjegy, mely arra utal, hogy a Scheid Ezüstáru és Éremgyárban készült az emlék.

Leltári száma: DM VIII.74.20.7.

Debrecenben nem csak a Nagyerdőn létesültek fürdők. Szikszay Gyula földbirtokos és nagyvállalkozó 1887 nyarán nyitotta meg a nejéről elnevezett Margit-fürdőt az István Gőzmalom közelében. Itt volt a város első, sportolásra alkalmas medencéje is, sajnos a második világháborúban jelentős károk érték, így az épületet lebontották. A cívis vendéglátás vagy a mozié mellett a fürdőzés történetéről is összeállított a múzeum Fotótára egy virtuális kiállítást, melyet a hamarosan megújuló honlapunkon láthatnak majd. Addig is bízzunk benne, hogy a nyár folyamán több strandolásra alkalmas időnk lesz, mint júniusban volt.