Az érdeklődők a dokumentumot vasárnap, a Magyar Kultúra Napján díjtalanul tekinthetik meg.
Minden bizonnyal betegeskedése, s a rendezetlen, peres családi ügyek miatti aggodalma bírhatták rá Kölcsey Ferencet a végső akarat elkészítésére. A végrendelet csak általánosságokban tájékoztat a költő birtokának nagyságáról, ami 252 köblös (997 920 m²) szántóból és gyümölcsösből, valamint 150 boglyát termő kaszálóból (148 500 m²) állt. Kölcsey egyetlen levelében sem tett említést a végrendeletéről. Létezéséről is csak 1938 óta tudunk, amikor megjelent Kölcsey Antónia naplója. Kölcsey legkedvesebb unokatestvérének lánya 1838. szeptember 29-én a következőket jegyezte be: „Tegnap nyittatott fel egy szolgabíró és esküdt, a helybeli bírák, s még több jelenlétében boldogult Ferenc bácsim végrendelete Kende Zsigmond alispán által. Minden vagyon Ádámné néninek és fiának hagyatott. A könyvtár és minden munkái az elhunytnak hasonlóul Kálmánra szálltak.” Amikor Kölcsey Kálmán 1849. április 16-án meghalt, a családi viták fölújultak. Ekkor került a végrendelet egyéb iratokkal együtt Kölcsey Klára férje, Miskolczy Lajos álmosdi birtokoshoz. 1972-ben Masits László, a Déri Múzeum művészettörténésze fölkereste a Bakonszegen élő leszármazott feleségét, aki felnyitott előtte egy több mint ezer iratot tartalmazó pántos ládát. Közte volt a végrendelet is, amelynek létéről az özvegyen kívül senki nem tudott.
Az iraton érződik a jogi képzettség, ennek megfelelően meglehetősen „száraz” szöveg, ugyanakkor a korabeli jogi körmönfontságot és cirádákat nélkülözi. Szigorú logikai fegyelemmel megírt szikár végrendelet.
Az 1902-ben helytörténeti múzeumként alapított intézmény egyszerre őrzi Debrecen, Hajdú-Bihar megye és az egyetemes művelődéstörténet kulturális emlékeit. Déri Frigyes 1920-ban adományozta rendkívül jelentős gyűjteményét múzeumunknak, amit az elmúlt évtizedekben számos más, jelentős adomány is gazdagított.