Település, gazdaság és társadalom a késő bronzkori Kelet-Magyarországon

Multidiszciplináris, természettudományos elemzések segítségével próbáljuk megérteni a korszak életének egyes gazdasági aspektusait: a munkaerő feletti kontrollt, a kézművesspecializációt és az élelemtermelés szervezettségét. 

A késő bronzkori települések kutatása 2011 óta folyik azonos módszertan alapján. Így számos adattal rendelkezünk Csanád­palota–Földvár, Makó–Rákos–Császárvár és Csanádalberti–Fekete-halom késő bronzkori lelőhelyekről. A projekt keretében 2021-ben Csanádpalota–Földvár központi részén egy épület feltárása folyt, míg 2022-ben Medgyesegyháza–Lagzi-dűlő erődített településen a sánc-árok védmű vizsgálata történt meg. A kapott adatok összehasonlító elemzésével átfogó képet alkotunk az időszak és a vizsgált települések gazdasági és társadalmi jellegzetességeiről és egymáshoz való viszonyukról. A projekt további célja az elmúlt években Hajdú-Bihar megye déli részén felfedezett, hasonló korú erődített települések (Kokad, Pocsaj) roncsolásmentes kutatásának megkezdése, és a mikrorégió előkészítése további összehasonlító elemzésekhez. 

Az idei terepmunka július 11-től négy héten át folyt Medgyesegyházán.  A kitűzött cél a védmű szerkezetének feltárása és alapos dokumentálása volt. A központi rész erődítése egy kisebb és egy nagyobb árok, ill.  a közöttük található, döngölt földből készült sánc és fa cölöpökből álló paliszád lehetett. A település monumentalitását jelzi, hogy a közvetlenül a földvár belső része felé eső árok közel 4 méter széles és 2 méter mély. A külső árok feltárása a következő ásatási idényben folytatódik, mert nagy kiterjedése miatt a kibontása még nem fejeződött be. Az árok alját sikerült megtalálni kb. 2,7 méter mélységben, azonban az eredeti szélessége még nem ismert, a jelenlegi közel 5 méter. Az árkok és a közöttük található, agyaggal tapasztott, egykori cölöp önmagában is jelentős felfedezés, de a belső árokban előkerült fiatal nő temetkezése minden várakozást felülmúlt. A 12 éve futó projekt során még nem volt módunk emberi maradványokat feltárni egyik településen sem. A medgyesegyházi erődítés árkában meglelt, Helénának elnevezett, feltehetőleg fiatal nő holttestét lepelbe csavarhatták az árokba helyezés előtt. Erre utalhat, hogy mindkét karja szorosan a mellkasán feküdt, lábai szorosan egymás mellett, erősen behajlítva kerültek elő. Heléna maradványai számos adattal szolgálnak majd a korszakról, pl. a csontjaiból radiokarbon méréssel megállapítjuk, hogy mikor élt; a fogaiból vett mintákból megtudhatjuk, hogy helyi vagy máshonnan betelepült-e, esetleg hogy élete során milyen jellegű táplálékot fogyasztott. Az idei ásatás jelentős eredményei remélhetőleg további hasonlókkal bővülnek majd jövőre is.

(Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal OTKA-FK 135805 sz. pályázat)