Rólunk

Papírpénzek Hava III.

Májusban gyakori célpontja múzeumunk az osztálykirándulásoknak. Egykoron magam is egy ilyen program keretében léptem át először a Déri Múzeum kapuját. Ez az élmény most sokaknak elmarad a járványveszély miatt. A Déri Múzeum Numizmatikai Gyűjteménye azonban májusban heti egy papírpénz bemutatásával megkísérli pótolni múzeumlátogatás élményét.

Az első világháború végén, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásakor az Osztrák-Magyar Bank tovább működött. Az őszirózsás forradalomban hatalomra jutott Károlyi-kormány az infláció következményeként megnőtt bankjegyforgalom miatt a jegybank bécsi központjából kért és kapott bankjegykliséket, egy 200 és egy 25 koronásét, valamint papírt a bankjegyek készítéséhez. Így került forgalomba az új, egyoldalas, német-magyar nyelvű 200 koronás bankjegy – ún. fehér bankjegyek –, amelyből a Károlyi-kormány ideje alatt, 1918 végén és 1919 elején, 1.765.280.000 korona értékben készítettek a Magyar Földrajzi Intézet nyomdájában. Emellett a jegybank budapesti főintézete a régi bankjegyeket egy teljesen új bankjeggyel kívánta lecserélni, egy újszerű grafikájú, a korábbiaktól merőben eltérő 200 koronással. A terv azonban kudarcba fulladt. A további pénzügyi reformoknak gátat vetett a kommunista Tanácsköztársaság 1919. március 21-i kikiáltása.

Az új államszervezet saját fizetőeszközök forgalomba hozatalát tűzte ki célul, amelyek kibocsátásával a Magyar Postatakarékpénztárt bízta meg. 1919. május 15-i keltezéssel 5, míg 1919. július 15-i dátummal 10 és 20 koronás pénztári jegyeket hoztak forgalomba, de tervbe vették 100 és 200 koronások kibocsátását is, amelyekből próbanyomatok és fázisnyomatok maradtak az utókorra. A Postatakarékpénztár a Tanácsköztársaság augusztus 1-i bukása után, 1919. augusztus 9-i keltezéssel, szeptember 14-től továbbra is forgalomba hozta a 10 és 20 koronásokat. Ezek elődeiktől színük árnyalatában (világosabb) és aláíróikban tértek el. Míg a Tanácsköztársaság bankjegyeit Pogány György, dr. Grauber Ignác és Duma Béla írta alá, addig a későbbieket már Pogány mellett dr. Bajor Lajos és Baross Gábor.

A forradalmak elmúltával, 1920-ban, Magyarország is sort kerített arra, hogy felülbélyegezze az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeinek példányait, azonban ez nem terjedt ki a postatakarékpénztári jegyekre, azok 1923. január 8-ig forgalomban maradtak.