Tárgymesék – Szépreményű asztalos ifjak tervei

A Déri Múzeum gazdag céhes anyaggal rendelkezik, tárgyi emlékei és dokumentumai sokat mesélnek a cívis város egykori életéről. A céhes gyűjtemény jelentős csoportját alkotják az úgynevezett mesterrajzok, másképp remekrajzok. Ezek idővel a mesterré válás egyik követelményévé is váltak. A remekrajz segítségével a leendő mester megtervezte vizsgadarabját, illetve bemutatta azt.

A rajzok nagy részét az asztalos ifjak munkái alkotják, általuk kirajzolódik a debreceni bútorművesség fejlődése. A debreceni bútorok történet többek között Zlinszkyné Sternegg Mária dolgozta fel a Ládás asztaltól a gömbasztalig című művében, részben ezen alkotásokra támaszkodva.

A mesterséget tanulók a kötelezően előírt rajziskolában készültek fel a vizsgarajz elkészítésére. Több leendő asztalosmester már ekkor kitűnt társai közül, akik később elismert és keresett szakemberré váltak Debrecenben és környékén. Az asztalosrajzok kisebb szeletét a valamilyen építményről (mulatóház, győzedelmi kapu, könyvtár… stb.) készült minták teszik ki, amelyeket makettben kellett megalkotni vizsgadarabként. A bútordarabokról készített terveket ugyancsak megépítették, ám ezekből a munkákból sajnos kevés került a múzeumba. Néhányat az egykori vásárlók, rendszerint a jómódú polgári-nemesi családok leszármazottjainál lehet fellelni.

A bútorrajzok között ládákat, asztalokat, ostáblákat, különböző szekrényeket is találhatunk. Sok rajz a 18–19. századfordulójának közkedvelt tárgytípusát, az írószekrényt örökítette meg. Az írószekrény megjelenése jól tükrözi azt a folyamatot, amelynek során a tetszetősség mellett - majd helyett - egyre inkább szemponttá vált a célszerűség. A bútortípusnak két változata terjedt el: a barokkos stílusú, három dobozelemből álló közép-európai, és a klasszicista, két elemes angol fajta. Természetesen akadtak olyan tervek és bútorok, ahol a két stílus elemei keveredtek. A barokkos jelleget az ívelt, hullámos formák és kiemelt részek mellett a különböző mintájú, debreceni példák esetén virágos borítások is erősítik.

Csonka Mihály 1807-ben készült tervrajza klasszicista stílusú írószekrényt jelenít meg, letisztult formával, egyszerű, vízszintes lezárású felsőrésszel. Mintadarabja három elemből áll, vagyis a közép-európai jelleg is megjelenik az ívelt, lehajtható írólappal ellátott középrésszel. Az írószekrény a tusrajzon elő-, felül- és oldalnézetből metszetjelöléssel, a lap jobb alsó sarkában szerkesztési segédvonallal látható.

Váradi Katalin

Első megjelenés 2020. július 9-én a Museum.hu-n. Link