Tárgymesék – Krisztus Pilátus előtt

Munkácsy Mihály a 19. századi magyar festészet kivételes tehetségű és különleges sorsú egyénisége volt. Szülőhazája Magyarország, de képzőművészeti tanulmányai befejeztével Párizsba költözött. A művészetek fővárosában, gazdagon berendezett műtermében festette ismert szalonképeit, portréit és méltán híressé vált Krisztus-képeit. Jézus szenvedéstörténetét feldolgozó műveinek első darabja a Krisztus Pilátus előtt.

A festmény gondolata közel három éven át foglalkoztatta. Harmincöt olaj tanulmány, kompozíciós vázlat és nagyszámú ceruzarajz dokumentálja az alkotói folyamatot, amely megelőzte a monumentális művet. Témáját János evangéliumának 18. fejezetéből merítette.

A bibliai történet szerint, miután Jézust vádlói bűnösnek találták, főpapjaik elé hurcolták, s ott a Kajafás vezette szanhedrin tanács meghozta halálos ítéletét. A leigázott zsidó népnek nem volt joga az ítélet végrehajtására, ezért a rómaiak helytartójához, Pilátushoz fordultak. A festő azt a pillanatot örökítette meg, amikor Pilátus azon töpreng, elfogadja-e a tudós főpapok vádjait és elítélje-e a Megváltót, vagy ártatlannak nyilvánítsa.

A történet zárt térben, a helytartó palotája előtti csarnokban játszódik. A kompozíció az aranymetszés szerint tagolt. A mű kétharmadát Pilátus, a körülötte lévő főpapok és Jézus alakja foglalja el. A fanatizált tömeg a festmény bal oldalán kap helyet, mögöttük a háttérben a felkelő nap sugarai által megvilágított Jeruzsálem házai húzódnak. A kompozíció szereplői három fehér viseletbe öltözött alak, Krisztus, Pilátus és a tömeg egyik különösen indulatos figurája köré rendezve jelennek meg. Közelükben áll a római katona, aki ügyel a rend fenntartására.

A Krisztus Pilátus előtt megfestésekor Munkácsyt a több szinten zajló konfliktus-ábrázolás foglalkoztatta. A drámai ellentét Krisztus és az őt igaztalanul vádló Kajafás, a leigázott zsidó nép és a halálos ítélet terhét magára vállalni vonakodó Pilátus, valamint Krisztus és a római helytartó között bontakozik ki. A drámai ellenpontozás végig nyomon követhető az alkotáson. Megfigyelhető a szeretet-gyűlölet és az igazságosság-rágalmazás ellentétpárjait szimbolizáló szereplők alakjaiban. A sötét és világos tónus, a hideg és meleg színkontrasztok, a vörös, fehér, kék színek foltjai tovább fokozzák a drámaiságot.

Egyetértve Herman Lipót festőművésszel, Munkácsy Mihály alkotásai „...lelki élmények, a formák, színek, tónusok, fények és árnyékok oly összeállításai, esszenciái és mégis kiteljesülései, melyek együttese ad csak egészetˮ. Különösen igaz ez a megállapítás Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című festményére. A Déri Múzeumba látogató és visszatérő vendégeinket ez az újra és újra átélhető lelki élmény vezeti a Krisztus-képekhez. „Munkácsy ugyanis a modern vallásos festészet nehéz feladatát úgy oldotta meg, hogy a realizmus eszközeivel képes volt a nézőben áhítatot kelteni.”

A festményt Charles Sedelmeyertől 1886-ban John Wanamaker vásárolta meg. A Wanamaker család 1987-ben átadta a Sotheby's aukciósháznak. 1988-ban Joseph Tannenbaum tulajdonába került. 1995-ben letétbe helyezte a Déri Múzeumba, majd 2001-ben a Hamilton Galériának ajándékozta. 2015-ben a Magyar Értéktár Program keretében a Magyar Nemzeti Bank megvásárolta.

Fodor Éva Irén

Első megjelenés 2020. június 30-án a Museum.hu-n. Link