Jelen sorozatunkban olyan tárgyakat mutatunk be, amelyek segíthetnek az adventi várakozás örömteli pillanatainak megélésében. A mostani írásban szereplő képeslapok a boldog „békeidők” és a két világháború közötti időszak ünnepi hangulatát idézik meg.
A képeslapok Greiner Mihály, a debreceni négyévfolyamú fiú felső kereskedelmi iskola egykori igazgatójának hagyatékából származnak. Greiner Mihály Greiner Károly Mihály néven született Pozsonyban 1876. november 18-án vendéglős szülők gyermekeként. Tanulmányait Pozsonyban, majd Budapesten végezte. Tanári oklevelét megszerezve a Pozsonyi Felső Kereskedelmi Iskolában helyezkedett el, 1913-ban került Debrecenbe, a Kereskedelmi Tanintézet Négyévfolyamú Fiú Felső Kereskedelmi Iskolájának élére, s egészen az 1930-as évek közepéig az intézmény igazgatója maradt. Emellett számos csoport, egyesület tagja volt, a két világháború között aktívan részt vett néhány kulturális-művelődési kezdeményezésben. Az első világháború idején a debreceni 3. népfelkelő gyalogezred hadnagyaként, később főhadnagyaként teljesített szolgálatot a szerb határt őrző csapatoknál.
A karácsonyi képeslapok története a 19. század utolsó évtizedeire nyúlnak vissza. Az első üdvözlőlap (Sir) Henry Cole, a Viktória és Albert Múzeum első igazgatójának nevéhez köthető, aki egy grafikus barátját, C. Horsley-t kérte meg, tervezzen egy díszes, ünnepi jókívánságokkal ellátott kártyát. Magyarországon a századfordulón egyre népszerűbbek voltak ezek a lapok, ám ekkor nagyrészük német és olasz importból származtak, utólag kerültek rájuk a magyar nyelvű üdvözlő sorok. A korabeli lapok képi ábrázolásukban igen változatosak lehettek, gyakoriak voltak a vallási témájú jelenetek, melyekkel többnyire Jézus születését mesélték el. Közkedveltnek számítottak a téli táj-, illetve életképek vagy a karácsonyi szokások, mint például a faállítás vagy ajándékozás megjelenítése is.
Greiner Mihály karácsonyi képeslapjai közül kiemelendőek azok a lapok, melyeket frontszolgálata alatt kapott családjától, barátaitól vagy (egykori) tanítványaitól. Ezeket Greiner Károly hadnagynak, majd főhadnagynak, esetenként ezred segédtiszt úrnak címezték, amelyeken mindig feltüntették a csapatát is, illetve a tábori postaszámot is. A gyerekek által küldött képeslapokon „főhadnagy bácsi”, „Greiner bácsi” megszólítás szerepel. A csemeték buzgóságát a hazafias tisztelettel aláírás is jelzi. A levelezőlapok képei egyaránt lehettek grafikák, ábrázolások vagy fényképek. A fotók között tájakról készült felvételek, műtermi beállítások, csatatéri és frontbeli jelenetek is előfordultak. A legszemélyesebb fényképes lapok közé tartoznak azok a darabok, amelyek a levélíró(k)ról, az otthonmaradtakról készült képekkel köszöntötték a címzettet. A szánkózó kisgyerekek és a karácsonyfa körül álló anya kislányával ennek csodás példái; az utóbbit színezett volta teszi különlegesebbé.
Végezetül meg kell említeni azokat a képeslapokat a két világháború közötti időszakból, melyek szereplői népviseletben, magyaros motívumú ruhákban vagy szimbólumokkal övezve tűnnek fel. Ez a korszak érzésvilágát tükrözi vissza, ugyanis az irredenta kultuszban fontos elem volt a nemzeti jelleg hangsúlyozása. Így a magyar történelmi, kulturális és népi formavilág motívumai, szimbólumai jelennek meg az 1920-as, 1930-as és az 1940-es évek elején készült tárgyi emlékek többségén. A sajátosan magyaros képeslapok tervezése nagyrészt Szilágyi G. Ilona festő, grafikus nevéhez fűződik, a nevével jelzett darabok mai napig népszerűnek és ritkának számítanak a gyűjtők körében.
Váradi Katalin
történész-muzeológus
Irodalomjegyzék:
Az Adventi készülődés tárgymeséinek korábbi részei:
- A talányos nevű és megjelenésű laterna magica
- A boldog „békeidők” és a két világháború közötti időszak ünnepi hangulata