A Hónap Érméi 2
A Hónap Érme sorozat 2018–2021-közötti írásai (Az újabbak itt találhatóak)
2021 December. Hónap Érmének egy olyan forint pénzérmét választottunk, melyen szintén a Magyar Nemzeti Bank épülete látható. Ezüstből készült, de többek kezében fordulhatott meg, mint az 1946-os „vastag” Kossuth ötforintos. Nem sokáig volt forgalomban, az első darabokat 1992-ben adták ki. Az 1994-ben megjelentektől eltérő hátoldallal készültek, de már 1998-ban kivonták őket...
2021 November. Tóth Endre születésének 107. évfordulója 2021. november 17-én van. Városunk szülötte, a József Attila-díjas költő, pályáját az 1930-as évek elején kezdte. Mint tehetséges fiatalt, Móricz Zsigmond mutatta be szülővárosában. Dolgozott a Városi Levéltárban, később az Alföld c. folyóirat olvasószerkesztője volt. A második világháború előtt tagja volt a Csokonai és az Ady Társaságnak...
2021 Október. Az ’56-os magyar forradalom és szabadságharc 65. évfordulójáról 2021. október 23-án emlékezünk meg. Ha van olyan történelmi személyiség, akit nem lehet kihagyni majd az emlékbeszédekből, az Nagy Imre, Magyarország forradalmi miniszterelnöke. A mártír politikus személyét a Hónap Érme sorozatban is szeretnénk megidézni...
2021 Szeptember. Magyarországon 1871-ben rendeztek először Országos Vadászkiállítást. Ennek centenáriumára, 1971-ben rendezték meg Budapesten a Vadászati Világkiállítást. 50 évvel a nagysikerül rendezvényt követően idén, 2021. szeptember 25. és október 14. között ismét hazánk ad otthont a vándorrendezvénynek. A kiállítás azonban nem csak a vadászat szerelmeseit várja, hanem deklaráltan minden természetkedvelőnek programot kínál. Mivel égető szükségét érezzük, hogy felhívjuk a figyelmet környezetünk védelmére, és mert egyre kevesebben választják a természettudományi szakokat az egyetemen...
2021 Augusztus. 140 évvel ezelőtt, 1881. január 10-én született Debrecenben Medgyessy Ferenc szobrászművész. A jeles évforduló kapcsán az augusztusi Hónap Érmével városunk neves szülöttjéről emlékezünk meg. Medgyessy kezdetben az orvosi pályát választotta, a budapesti Orvostudományi Egyetemen tanult, ahol 1905-ben végzett. 1905 és 1911 között külföldön, Párizsban és Firenzében tanult művészetet. 1911-től Budapesten, a Százados úti művésztelepen élt...
2021 Július. A közművelődési szférában dolgozó szakemberek munkája eredményeként számos közösségi rendezvény jött létre, legyen szó falunapról, könyvtárklubról, moziról, rockkoncertről, könyvbemutatóról, szavalóversenyről, táncházról, hagyományőrző rendezvényről, főzőversenyről, gyermeknapról stb. Mivel mindenki rendelkezik meghatározó élményekkel a fenti rendezvényekről, így 2021 júliusában úgy határoztunk, hogy a Hónap Érmét a közművelődési munkatársaknak, a népművelőknek ajánljuk, ezzel felhívva munkájuk fontosságára a figyelmet...
2021 Június. 1929 júniusának végén Debrecen adott otthont a XXII. Országos Dalosversenynek. Az Országos Magyar Dalosszövetség 1867-ben alakult meg. A mozgalmat a világháború rendkívül visszavetette, 1912-től 1925-ig dalosversenyt sem tartottak. A világháború befejezése után az elsőt 1925-ben Sopronban, a másodikat 1927-ben Szegeden rendezték. A szövetség tagegyleteinek száma 1929 márciusában 362 volt, s a kor sajtója folyamatos bővülésről számolt be. Ez elsősorban a kormány támogatásának volt köszönhető, hiszen a mozgalom a nemzeti összetartozást hirdette. A szövetség hivatalos lapja a Magyar Dal volt...
2021 Május. A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Hajdú-Bihar Megyei Szervezete jogelődjének az 1925-ben alakult, 1926-ban tagszervezetként is elismert Magyar Numizmatikai Társulat debreceni csoportját tekinti. Eszerint időszerű megemlékeznünk a 95 éves évfordulóról egy olyan egyedülálló éremsorozat segítségével, melyre méltán lehet büszke a debreceni szervezet. Így 2021 májusában a Hónap Érmének a MÉE HBM által kiadott Erdélyi Fejedelmek sorozat bronz záróérmét választjuk...
2021 Április. A Trianon okozta veszteségek évtizedekig traumatikus élményként határozták meg a magyar politika és társadalom gondolkodásmódját. Sokkos állapot, indulat és fájdalom jellemezte a közbeszédet, valamint a mindennapok hangulatát. Az új határokat nem tudták elfogadni, az 1918 előtti régi Nagy-Magyarország világát sírták vissza. Az elégedetlenség mellett rövidesen megjelentek a trianoni békeszerződést elutasító és annak felülvizsgálását hangoztató szólamok; teret nyert az irredentizmus.
2021 Március. Márciusban egy éve lesz, hogy velünk van a pandémia. A magyar kormány 2020. január 31-én operatív törzset hozott létre, az első magyarországi, COVID-19 vírus által fertőzött beteget március 4-én jelentették be, 11-én pedig országos veszélyhelyzetet hirdettek. Az elmúlt egy évben az élet minden területét átszőtte a járvány. Természetesen a múzeumokra, így a mi intézményünkre is kihatott, 2020 tavaszán bezártuk kapuinkat, s bár a nyitást követően szeptember-októberben egy sikeres numizmatikai programsorozatot is lebonyolítottunk, november 11-től ismét zárva tartunk...
2021 Február. A sztálinista irányvonalat követő kommunista párt, a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusát a békés és reményteli látszat ellenére egyre fagyosabb háborús feszültség járta át. A hidegháború mélyülése mellett Jugoszlávia 1948-tól fokozatosan eltért a sztálini úttól, 1950 és 1951 során Josip Tito folyamatosan közeledett a nyugathoz. Itthon a jugoszláv helyzet mellett gondot okozott, hogy a párt realitásokat figyelembe nem vevő gazdaságpolitikája 1951-ben a jegyrendszer (újra)bevezetését eredményezte...
2021 Január. A Magyar Nemzeti Bank nagyszabású gazdaságtörténeti kötettel emlékezett meg a trianoni döntést követő száz évről. A kiadvány, amelynek címe: Tízszer tíz év számokban – Magyarország elmúlt 100 évének gazdaságtörténete, online is olvasható sőt, a könnyebb befogadhatóság érdekében egy tízrészes animációs videósorozat is készült hozzá...
2020 December. Pénzek színesvilága. Ezzel a címmel indított tavasszal videósorozatot Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának vezetője. Korábban naponta, most hetente jelenik meg egy-egy rövid videó, melyekben egy-egy érdekesebb numizmatikai történetet mesél el az érdeklődőknek. Számos témát körbejárt már, az egyik friss videóban például a magyar veretek tízes árverési toplistáját mutatta be. Számtalanszor megkapjuk azt a kérdést a múzeumban: mennyit ér egy adott műtárgy? A legtöbb műtárgyunk azonban egyedi darab, ezért érvényes fizetőeszközben kifejezni az értéküket nehéz...
2020 November. A trianoni békeszerződés utáni két évtized magyar külpolitikájának legfőbb célja az ország területi integritásának minél teljesebb mértékű helyreállítása volt. A 30-as évek második felében megalakuló tengelyhatalmi szövetség felkarolta a magyar revizionista vágyakat, hogy ezzel lekötelezettjévé tegye az országot. Az 1938-as év folyamán elemeire bontott Csehszlovákiából a Magyar Királyság november 2-án visszakapta a Felvidék és Kárpátalja magyar többségű sávját, azaz számszerűsítve 11 927 km²-nyi területet, és mintegy 1 millió lakost, akiknek 86%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek...
2020 Október. Bár 1849-ben Debrecenben mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását, a szabadságharc leverését követő országjárása alkalmával mégis már 1852-ben ellátogatott ide I. Ferenc József császár. A következő látogatásra még a kiegyezés előtt (1857), a harmadikra viszont már jóval utána került sor, 1890-ben. Egy város életében mindig különleges eseménynek számított, ha az ország koronás feje látogatta meg. A vizitáció a székelyhídi hadgyakorlat megtekintése alkalmával történt. A hírről a Pesti Napló 1890. augusztus 29-i számának vezércikke tudósított, így azt követően lázas készülődés vette kezdetét...
2020 Szeptember. Augusztus végén sok pedagógus, iskolavezető, oktató, szülő s persze diák szembesült azzal, hogy a járványvédelmi előírások rányomják majd bélyegüket a 2020/21-es tanévkezdetre is. Az oktatásban résztvevők nap mint nap hangot adtak/adnak véleményüknek a szabályok betartásával kapcsolatban, egyben azonban a többség egyetért: az iskolai keretek közötti oktatás nélkülözhetetlen a gyerekek érdekében. Az alaptézis gyökere a 18. századra nyúlik vissza. A felvilágosult abszolutista nézet szerint ugyanis az oktatással-neveléssel az egyén életkörülményei és a társadalom működése is jobbítható...
2020 Augusztus. Talán minden középiskolásnak ismerős lehet Antonio Masutti 1850-es acélmetszete, melyen az északi medve (Orosz Birodalom) lefogja a magyar nemzetet szimbolizáló nőalakot (Hungáriát), hogy a kétfejű sas (Habsburg Birodalom) tőrét annak szívébe szúrja. A karikatúra az 1849-es orosz katonai intervencióra utal, melyet a Szent Szövetség hatalmi rendszer alapján a Habsburg császár, I. Ferenc József kért I. Miklós orosz cártól a magyar szabadságharc megfékezése érdekében. A katonai beavatkozás záróakkordja, a szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel augusztus 13-án történt....
2020 Július. Nagy eseménynek számított – különösen a pandémia korlátozásait követően – a Nagyerdei Strandfürdő megnyitása 2020. június 20-án. A Békás-tó és a Nagyerdei Stadion felújítása után a város vezetése ismét jelentős közösségi teret adott át a látogatóknak a város tüdejének is nevezett helyszínen. A Nagyerdő ehhez hasonló beépítésére volt már példa történelmünkben, az 1920-as, 30-as években zajlottak az első jelentős beruházások a területen. Akkor a fürdőügy került előtérbe, majd 1936-ban átadták a Nagyerdei Stadiont is...
2020 Június. Az első világháború után a győztes Antant hatalmak, először Ausztriával kötöttek békét Saint Germain-ben, amely békében Nyugat-Magyarország három megyéjéből összesen 50 nagyközséget és 270 kisközséget, valamint Ruszt, Kismarton és Sopron városokat Ausztriának ítélték oda. Ezen a területen született meg az osztrák Burgenland nevű terület. A trianoni békeszerződésben ezt a döntést Magyarországnak is el kellett fogadnia...
2020 Május. Hunyadi Mátyás 1490-es halálát követően régi ellensége, a cseh uralkodó Ulászló került a magyar trónra. Uralkodásával vette kezdetét a magyar középkor később Jagelló-kornak nevezett majd négy évtizedes záró korszaka. Ulászlót a legtöbb szakirodalom gyengekezű uralkodóként írja le, aki messze nem képes kincstárának jövedelmét a Hunyadi-kori szinten biztosítani. A legújabb kutatások ezt a képet árnyalják, figyelmükbe is ajánljuk az egyik ide vágó online tartalmat...
2020 Április. Április 11. Debrecen város napja, ami annak állít emléket, hogy I. (Habsburg) Lipót 1693. április 11-én adományozott szabad királyi városi rangot Debrecennek. Múzeumunk Déri Frigyes Numizmatikai Gyűjteménynek része és dísze a Hónap Érmének választott I. Lipót által veretett érme, amely legjobb tudomásunk szerint, Magyarország és a környező országok egyetlen más gyűjteményében sem található meg, így a két legjelentősebben, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában, és a bécsi Kunsthistorisches Museum Münzkabinett-jében sem...
2020 Március. A trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója mellett 1920-as esztendő más nevezetes eseményekkel is gazdagította történelmünket. Többek között a 20. századi magyar történelem meghatározó, és máig nagyon megosztó alakja ekkor érte el pályájának csúcsát: március 1-jén a nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta meg nagybányai Horthy Miklóst. Kormányzóként megillette a Főméltóságú megszólítás, de talán kevesen tudják, hogy fiatalkorában két évet Debrecenben töltött...
2020 Február. A debreceni Nagytemplom nyugati tornyában függ Magyarország legnagyobb református harangja, az ötödik legnagyobb harang Magyarországon, melynek tömege 3800 kg, alsó átmérője 198 cm. A hagyomány szerint az eredeti harangot I. Rákóczi György erdélyi fejedelem öntette az ellenségtől zsákmányolt ágyúkból. Az öntőmester a németprónai Régner János volt és 1636-ban készült el Gyulafehérvárott. Bár megrepedt, túlélte az 1802-es nagy tűzvészt...
2019 November. Árpád-házi szentjeink sorában az ötödikként számon tartott Erzsébet türingiai özvegy grófné 1231. november 17-én, mindössze 24 évesen hunyt el. II. András magyar király lányát nem sokkal ezután, 1235. május 28-án avatták szenté, mivel a vizsgálat során számos csodát bizonyítottak személyéhez vagy sírjához kapcsolódóan. A gyors szentté avatás, és hamar kialakuló kultusza bizonyítja a magyar királyok tekintélyét, és Erzsébet keresztényi életét. A hányatott sorsú királylányról és csodáiról minden év november 17-én megemlékezünk, idén a Hónap Érmével teszi ezt a Déri Múzeum Numizmatikai Gyűjteménye...
2019 Október. Az 1848–49-es szabadságharc egyik utolsó ütközete Debrecen térségében zajlott 1849. augusztus 2-án. A magyar honvédség I. hadtestét Nagysándor József honvéd vezérőrnagy vezette, ám a csatában végül az orosz sereg nyomasztó létszámfölénye győzött. A váradi születésű Nagysándor József az 1849. október 6-án kivégzett aradi tizenhármak egyike. A Hónap Érmével rá, vértanú társaira és a szabadságért életüket áldozókra emlékezünk...
2019 Szeptember. Van, aki várja, s van, aki retteg Egyed és Egon napjától. Szeptember 1-je ugyanis az új tanév kezdete. Véget ér diák s tanár számára is a nyári szabadság, kezdődnek a munkás hétköznapok. A Déri Múzeum – a debreceni közművelődés egyik bástyájaként – a tanévre elsősorban olyan lehetőségként tekint, amellyel a tudás újabb generációk számára adható át. Tudjuk azonban, hogy az iskola nem csak a tanulásról szól. A diákélet emberi kapcsolatokról, kihívásokról, jellemformálódásról is szól: a felnőtté válás örömmel, s bánattal kövezett útjáról...
2019 Augusztus. Megnyílt az első magyar nyári egyetem – így tudósította olvasóit címlapján a Békésmegyei Közlöny 1927. július 6-án a debreceni Nyári Egyetem indulásáról. Az első előadó Sz. Kun Béla felsőházi tag, egyetemi nyilvános rendes tanár volt, aki a társadalomtudományról tartott előadást. A nyitányt a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kari Tanácsának 1927. május 9-én hozott határozata előzte meg. Három debreceni professzor – Hankiss János, Milleker Rezső és Tankó Béla – javaslatára ekkor alapították meg a Debreceni Nyári Egyetemet...
2019 Július. Városunk több jelképe, így a főnix és a gerundium is a tűzvészekre utal. Nem csoda, hiszen 1531 és 1802 között tizennyolcszor pusztították a lángok Debrecent, amely azonban főnix módjára mindig feléledt poraiból. 1719-ben 922 házból 400-at pusztított el a tűz, 1802-ben pedig megsemmisült a Szent András-templom is. A június 11-i mérhetetlen pusztítás azért söpörhetett végig, mert a Református Főiskolán a diáktűzoltók jó része vakáción volt, így pihentek a gerundiumok is. A nehéz bunkósbotok a lángok megfékezését szolgálták, a zömében fából készült épületek szétverésekor...
2019 Június. A nemzeti összetartozás napja 2010-től hivatott a világ magyarságát emlékeztetni az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára. A jövőre esedékes 100. évforduló méltó ünneplésére a történelemtudomány is készül. A törekvés egyik zászlóshajója a Trianon 100 Lendület Kutatócsoport, Ablonczy Balázs vezetésével. A centenáriumi megemlékezésekben minden bizonnyal jelentős feladat hárul majd a múzeumokra is. A Déri Múzeum számos műtárgya mesél az első világháborúról, az elcsatolt területekről, határon túl rekedt honfitársainknak az elmúlt száz évben elszenvedett viszontagságairól...
2019 Május. Báthory Istvánt, Erdély fejedelmét 1576. május 1-jén a krakkói Wawelben Lengyelország királyává koronázták. Ezzel Anjou Lajost és I. Ulászlót követően ismét azonos személyé lett a lengyel trón és a Magyar Királyság egy része, Erdély fennhatósága. A Báthory/Bátori család középkorban jelentős tisztségeket betöltő tagjai az ecsediek közül kerültek ki. A somlyóiak közül elsőként Báthory István apja, István emelkedett ki a megyei előkelők sorából. Köszönhette ezt Szapolyai János magyar királynak, aki erdélyi vajdának nevezte ki...
2019 Április. Az 1241-es évszám semmiképpen nem hiányozhat a magyar középkort tárgyaló történelemtankönyvekből. A Julianus barát által 1236-ban megjósolt támadás ez év tavaszán történt, Batu kán mongoljai a Vereckei-hágón át márciusban törtek be a Kárpát-medencébe. IV. Béla király vezetésével a magyar védősereg segédcsapatokkal kiegészülve a Sajó partján, Muhinál látta alkalmasnak a körülményeket, hogy a sorsdöntő csatát megvívják a támadókkal...
2019 Március. Az 1848. március 15-i forradalmat követően Magyarország szuverenitásának fontos lépcsőfoka volt az önálló magyar pénzkibocsátás elindítása. A magyar pénz történetében mérföldkőnek tekinthető ez az időszak. Bár a Habsburg uralkodók alatt is készültek magyar szimbólumokkal veretek (pl. címer vagy Madonna), a szabadságharc pénzein szerepelt először magyar nyelvű felirat. A hivatalos pénznem a forint lett, melynek váltója a krajcár (régiesen krajczár)...
2019. Február. Izgalmasan indult az idei év a debreceni Déri Múzeumban. „A másik főváros – Kossuth és Debrecen 1849” című időszaki kiállítás megnyitására, január 6-ra városunkba érkezett, s azóta is a múzeumban látható a magyar Szent Korona hiteles másolata. Mindössze három nappal később pedig napvilágot látott a hír: történelmi döntés született, a magyar állam megvásárolja Munkácsy Mihály Golgota című festményét a műgyűjtő Pákh Imrétől. Így Debrecenben marad a trilógia mindhárom darabja. Ezek után a Numizmatikai Gyűjtemény sem választhatott volna február hónap érméjének mást, mint egy Munkácsyt ábrázoló darabot...
2019 Január. Az utókor híven őrzi emlékét, milyen fontos szerepet játszott Kossuth Lajos hazánkban, az 1848-49-es időszakban. A szabadságharc leverését követően, a passzív ellenállás időszakában az emigrációba menekült Kossuth testesítette meg sokak számára a szabadságot, a Habsburg Birodalomtól való függetlenséget. Már a reformkor során elévülhetetlen érdemeket szerzett az Országgyűlési Tudósítások, és a Pesti Hírlap szerkesztőjeként, majd Pest megye 1847-48-as országgyűlési követeként...
2018 December. „Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim otthon lesznek.” Ezzel a mondattal küldte háborúba katonáit Vilmos német császár 1914 nyarán. Mint utóbb megtudták, azon a nyáron a Nagy Háborút kezdték meg, s nem hogy őszre, de még karácsonyra sem tértek haza a katonák családjaikhoz. Nemcsak 1914-ben, hanem még 1917-ben is a fronton voltak kénytelenek ünnepelni a bakák a keresztény világ legmeghittebb ünnepét, Jézus Krisztus születését...
2018 November. Gondolta volna, hogy az észak-amerikai kontinens országa, Kanada éremverésében egy magyar származású művész is szerepet játszott? Pedig így volt, sőt Dora de Pédery-Hunt volt az első nem brit művész, aki II. Erzsébet királynő portréját elkészíthette. Dr. Forbáth Péternek köszönhetően a Déri Múzeum Numizmatikai Gyűjteménye is őriz az így készült érmékből néhány példányt...
2018 Október. Hazánk históriájában mindig kiemelkedő, fontos eseményekre emlékeztetnek az évfordulók. Kétségtelen, hogy ilyen mérföldkő volt I. (Hunyadi) Mátyás királlyá választása, melynek idén ünnepeljük 560. évfordulóját. Trónra kerülésének jubileuma alkalmából 2017 decemberében a nemzetpolitikai államtitkárság a 2018-as esztendőt Mátyás-emlékévvé nyilvánította. Idén ezért országszerte számos program állította-állítja középpontba reneszánsz uralkodónk személyét, korának Magyar Királyságát. A Déri Múzeum Numizmatikai Gyűjteménye is kapcsolódik az emlékévhez, ezért októberben a „Hónap érméjének” választották a szakemberek Mátyás egy korai aranyforintját...
