A Hónap Érme – 2022 Szeptember
Az oszmán-törökök 1521-ben elfoglalták az ország kulcsát, Nándorfehérvárt, 1541-ben harmadjára és végleg Budát, ezáltal megváltozott a Magyar Királyság addigi térképe. Az ország nyugati területeit a Habsburg Birodalom, belső területeit a gyorsan terjeszkedő Oszmán Birodalom szerezte meg, míg az egykori állam keleti részén fokozatosan kialakult a török szultán vazallusállama: az Erdélyi Fejedelemség. A két európai nagyhatalom között fennálló állapot az elkövetkezendő másfél évszázadban csak kisebb mértékben változott.
A fordulópontot Kara Musztafa nagyvezír 1683-ban indított Bécs elleni hadjárata jelentette, amikor a közel két hónapon át ostromolt császári főváros közelében lévő Kahlenberg hegynél 1683. szeptember 12-én a Sobieski János lengyel király és Lotaringiai Károly herceg vezette seregek győzelmet arattak a nagyvezír seregei felett. Újból felcsillant a remény a törökök kiűzésére a Magyar Királyság területéről, ezért jött létre 1684-ben a Szent Liga.
A törökellenes szövetség tagjai, mint a Habsburg Birodalom, Lengyelország, Bajorország, a Velencei Köztársaság együttesen léptek fel az Oszmán Birodalom ellen. A kezdeti sikerek után újabb területek szabadultak fel, 1686-ban Buda is keresztény kézre került. Nagyharsánynál 1687-ben a II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem, Lotaringiai Károly, és Savoyai Jenő herceg vezette had legyőzte Szari Szulejmán nagyvezír seregeit. Ezen győzelem újabb erőt adott a déli előre nyomuláshoz. A császári seregek 1688 augusztusában Belgrádot ostromolták. Nándorfehérvárat több mint egy hónapon át támadták a császári csapatok, végül 1688. szeptember 6-án a II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezette haderő foglalta el a várost.
Ehhez kapcsolódóan választottuk gyűjteményünkből a Hónap Érmét, amelyet az Oels (ma Oleśnica) városából származó Johann Neidhardt mester készített. A 45 mm nagyságú, ezüstből készült érme előlapjának felső részén I. Lipót német római császár, magyar király és fia, I. József mellképének portréja látható pálmaágakból álló kartusban, benne LEOPOL I. TURC. VICTOR (I. Lipót, a törökverő) és IOSEPH REX. HUNGAR (József, Magyarország királya) szöveg olvasható, fölötte Isten ragyogó szeme, alatta egy felemelkedő sas. A két kartus alatt az ORTO SOLE – FUGIT LUNA (A Hold a felkelő nap elől menekül) ezzel utalva törökökre, illetve a Szent Liga sikerére. Az érme alsó részén Belgrád ostromát ábrázolta a készítő. Az emlékérem hátlapján a Habsburg-ház 12 tagjának sematikus leszármazása látható mellképpel és névvel. Alulról felfelé haladva: RUDOLPHUS.I. (I.Rudolf) – FRID.III. (III. Frigyes) -– ALBERTUS.I. (I. Albert) – ALBERT.II. (II. Albert) – MAX.I. (I. Miksa) – MAX.II. (II. Miksa) – CAR.V. (V. Károly) – FERD.I. (I. Ferdinánd) – RUD.II. (II. Rudolf) – MATTH (II. Mátyás) – FERD.II (II. Ferdinánd) – FERD.III. (III. Ferdinánd). Alatta a szalagban a NULLAM MAIOREM OMINOSO FATO (nincs nagyobb baljóslatú sors). I. Rudolf mellképe mellett kétoldalt az érme készítőjének a monogramja I N (Johann Neidhardt). Az érme peremén OB BELGRADUM A LEOPOLDO I-IMPER- ROM-O 6 -SEPT- A 1688 TURCIS EREPTUM. felirat olvasható, vagyis: I. Lipót, Róma császára miatt Belgrád 1688. szeptember 6-án a török uralom alól felszabadult.
Ezt követően a Szent Liga még a Balkánon is sikereket ért el (Vidin és Niš elfoglalása), azonban XIV. Lajos francia király 1688-ban megtámadta a Német-Római Birodalmat, ezért I. Lipótnak katonákat kellett átcsoportosítania az elzászi és németalföldi térségébe.
Leltári szám: DFNGY 1228.
Németh Gergő, történelem (BA) szakos hallgató
A Hónap Érme sorozatunk 2018 októberétől tart, a korábbi bejegyzéseket ide kattintva olvashatja.
