Papírpénzek Hava I.
Múzeumunk májusban az osztálykirándulások gyakori „célpontja”. Egykor magam is egy ilyen program keretében léptem át először a Déri Múzeum küszöbét. A látogatás a járvány idején sokak számára elérhetetlen, ám a Numizmatikai Gyűjtemény heti egy különleges papírpénz bemutatásával megkísérli pótolni majd az élményt. |
A kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchia tartományainak pénzrendszerét egységesítették, így az ezüst alapú osztrák-magyar forint lett az ország pénzneme. A 19. században azonban folyamatosan esett az ezüst árfolyama a kitermelés növekedése miatt. Az ehhez kötött forint helyzete így bizonytalanná vált. Wekerle Sándor magyar pénzügyminiszter képviselőházi előterjesztésében javasolta - más európai országokhoz hasonlóan - az arany alapra való átállást. Az új pénzt korona néven 1892-ben vezették be, s meghatározták, hogy a korábbi forint két koronával egyenértékű.
Az első koronaértékű bankjegy 1900-ban jelent meg Magyarországon. 1902-ig 10, 20, 50, 100, és 1000 koronás címletek kerültek forgalomba. A 10 koronáson puttók szerepeltek. Több évtizedes szokás szerint a bankjegyek kétnyelvűek voltak, ehhez igazodott a 20 koronás is, melynek oldalain Ausztriát és Magyarországot szimbolizáló női portrék szerepeltek. Az 50 koronáson ismeretlen modellek voltak láthatók, a 100 koronáson az oktatás, a gyermeknevelés allegorikus ábrázolásaként szerepeltek női alakok.
Az 1902. január 2-i keltezésű 1000 koronás bankjegyet Heinrich Lefler grafikus készítette, aki akkori szerelmét, későbbi feleségét, Mina Wiesmüller bécsi operaénekesnőt festette a bankjegyre.
1904-ben újabb sorozatot bocsátottak ki 10, 20, és 100 korona értékben. A 20 és 100 koronáson idealizált női arcképek szerepeltek Josef Pfeiffer, Kolman Mojer, Ferdinand Schirnböck tervezők művei alapján. A sorozatot indító, 1904. január 2-i keltezésű 10 koronáson azonban feltehetően valós személy szerepelt. Bár a feltevés nem igazolt, de a kutatók szerint nem kizárt, hogy az előkelő, régi breton származású Rohan család egyik tagjának ifjúkori képét festették meg. A család Rohan-Guémené-Rochefort ága a Monarchiában élt, az udvari életben meghatározó szerepet játszottak. Az 1868-ban Teplicében született Berthe de Rohan (Maria-Bertha Franziska Felicia Johanne de Rohan-Guemene) hercegnő fiatalkori arcképe lehet a 10 koronás bankjegyen. A hercegnő 1894-ben Madrid hercegéhez ment feleségül.
Mindkét bankjegyből őriz néhány darabot múzeumunk, ebből egyet-egyet mutatunk be:
Osztrák-Magyar Bank 1000 korona, 1902.
Forgalomban volt: 1903. január 2. – 1921 augusztus 31.
Kiállítás helye: Bécs
Bankjegy mérete: 192x128mm
Aláírók: Deutsch Sándor, Dr. Bilinski Leon, Pranger József
Készítette: Rudolf Rössler, R. Leffler, Ferdinand Schirnböck
Előállítása: Réznyomás
Leltári szám: DM VIII.85.259.1.
Osztrák-Magyar Bank 10 korona, 1904.
Forgalomban volt: 1905. február 25. – 1924 január 31.
Kiállítás helye: Bécs
Bankjegy mérete: 140x80mm
Aláírók: Schreiber Ignác, Dr. Bilinski Leon, Pranger József
Készítette: Josef Pfeiffer, Ferdinand Schirnböck
Előállítása: Réznyomás
Leltári szám: DM IV.1924.133.E.
Novák ÁdámMúzeumunk májusban az osztálykirándulások gyakori „célpontja”. Egykor magam is egy ilyen program keretében léptem át először a Déri Múzeum küszöbét. A látogatás a járvány idején sokak számára elérhetetlen, ám a Numizmatikai Gyűjtemény heti egy különleges papírpénz bemutatásával megkísérli pótolni majd az élményt.
A kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchia tartományainak pénzrendszerét egységesítették, így az ezüst alapú osztrák-magyar forint lett az ország pénzneme. A 19. században azonban folyamatosan esett az ezüst árfolyama a kitermelés növekedése miatt. Az ehhez kötött forint helyzete így bizonytalanná vált. Wekerle Sándor magyar pénzügyminiszter képviselőházi előterjesztésében javasolta - más európai országokhoz hasonlóan - az arany alapra való átállást. Az új pénzt korona néven 1892-ben vezették be, s meghatározták, hogy a korábbi forint két koronával egyenértékű.
Az első koronaértékű bankjegy 1900-ban jelent meg Magyarországon. 1902-ig 10, 20, 50, 100, és 1000 koronás címletek kerültek forgalomba. A 10 koronáson puttók szerepeltek. Több évtizedes szokás szerint a bankjegyek kétnyelvűek voltak, ehhez igazodott a 20 koronás is, melynek oldalain Ausztriát és Magyarországot szimbolizáló női portrék szerepeltek. Az 50 koronáson ismeretlen modellek voltak láthatók, a 100 koronáson az oktatás, a gyermeknevelés allegorikus ábrázolásaként szerepeltek női alakok.
Az 1902. január 2-i keltezésű 1000 koronás bankjegyet Heinrich Lefler grafikus készítette, aki akkori szerelmét, későbbi feleségét, Mina Wiesmüller bécsi operaénekesnőt festette a bankjegyre.
1904-ben újabb sorozatot bocsátottak ki 10, 20, és 100 korona értékben. A 20 és 100 koronáson idealizált női arcképek szerepeltek Josef Pfeiffer, Kolman Mojer, Ferdinand Schirnböck tervezők művei alapján. A sorozatot indító, 1904. január 2-i keltezésű 10 koronáson azonban feltehetően valós személy szerepelt. Bár a feltevés nem igazolt, de a kutatók szerint nem kizárt, hogy az előkelő, régi breton származású Rohan család egyik tagjának ifjúkori képét festették meg. A család Rohan-Guémené-Rochefort ága a Monarchiában élt, az udvari életben meghatározó szerepet játszottak. Az 1868-ban Teplicében született Berthe de Rohan (Maria-Bertha Franziska Felicia Johanne de Rohan-Guemene) hercegnő fiatalkori arcképe lehet a 10 koronás bankjegyen. A hercegnő 1894-ben Madrid hercegéhez ment feleségül.
Mindkét bankjegyből őriz néhány darabot múzeumunk, ebből egyet-egyet mutatunk be:
Osztrák-Magyar Bank 1000 korona, 1902.
Forgalomban volt: 1903. január 2. – 1921 augusztus 31.
Kiállítás helye: Bécs
Bankjegy mérete: 192x128mm
Aláírók: Deutsch Sándor, Dr. Bilinski Leon, Pranger József
Készítette: Rudolf Rössler, R. Leffler, Ferdinand Schirnböck
Előállítása: Réznyomás
Leltári szám: DM VIII.85.259.1.
Osztrák-Magyar Bank 10 korona, 1904.
Forgalomban volt: 1905. február 25. – 1924 január 31.
Kiállítás helye: Bécs
Bankjegy mérete: 140x80mm
Aláírók: Schreiber Ignác, Dr. Bilinski Leon, Pranger József
Készítette: Josef Pfeiffer, Ferdinand Schirnböck
Előállítása: Réznyomás
Leltári szám: DM IV.1924.133.E.
Novák Ádám
Kapcsolódó:
