Vikingek a Kárpát-medencében

A vikingek és Debrecen?

Nem egészen két éve avatta fel Debrecen városa Szent István király szobrát a Dósa nádor téren. A kortárs alkotás a királyt egyik kezében lándzsával, a másikban karddal ábrázolja. Ez utóbbi tárgyról már régóta megállapította a kutatás, hogy egy viking fegyver volt és joggal sorolják az egykori magyar király emlékezetéhez. Debrecen azonban több kincset is rejt e köztéri szobornál, amelyek a magyar történelem korai századaihoz és a vikingekhez kapcsolódnak. E kincsek őrzője pedig a Déri Frigyes nevét őrző múzeum.

Itt maradt meg az egykor Nemijában előkerült korai rusz sisak, amely túlélt világégéseket és rendszerváltásokat, és máig az egyik ritka emléke a középkori északi mesterek ügyességének. A sisakon kívül olyan gazdag lelőhelyek segítették még a korai magyar és skandináv kapcsolatok vizsgálatát, mint a Hajdú-Bihar megyében előkerült püspökladányi, sárrétudvari, hajdúszoboszlói, vagy ártándi 10-11.századi temetők. E lelőhelyek nélkül ma biztosan kevesebbet tudnánk mind a korai magyarságról, mind azok Európán átívelő kapcsolatrendszeréről. A Déri Múzeum azonban nem csak megmenti és őrzi ezeket a pompás kincseket, de betekintést is nyújt azokból az érdeklődők számára.

Jó példa erre ez a most megrendezett kiállítás, ahol országunk számos kiemelkedő gyűjteménye (szám szerint 19 kölcsönző intézmény!) engedte át féltve őrzött kincseit, hogy a Déri Múzeumban együtt lehessenek láthatók vidékünk régiségeivel együtt.

Mindazt, amit mások könyvek segítségével vélnek megismerni, mi saját szemünkkel láthatjuk, elmerülhetünk a tárgyak szépségében, elgondolkozhatunk

azon, mi járhatott azok fejében, akik ezeket a míves fegyvereket, eszközöket, ékszereket készítették, viselték és használták.

(A Vikingek a Kárpát-medencében című kiállítás 2023. május 7-ig látogatható a Déri Múzeum Galériáján és a Kupolában.)