A HÓNAP ÉRME - 2020 SZEPTEMBER
Augusztus végén sok pedagógus, iskolavezető, oktató, szülő s persze diák szembesült azzal, hogy a járványvédelmi előírások rányomják majd bélyegüket a 2020/21-es tanévkezdetre is. Az oktatásban résztvevők nap mint nap hangot adtak/adnak véleményüknek a szabályok betartásával kapcsolatban, egyben azonban a többség egyetért: az iskolai keretek közötti oktatás nélkülözhetetlen a gyerekek érdekében. Az alaptézis gyökere a 18. századra nyúlik vissza. A felvilágosult abszolutista nézet szerint ugyanis az oktatással-neveléssel az egyén életkörülményei és a társadalom működése is jobbítható. Ennek szellemében kezdődött meg 1775-ben a Ratio educationis totiusque rei literariae per Regnum Hungariae et provincias eidem adnexas vagyis a Magyarország és a társországok átfogó oktatási-nevelési rendszere c. rendelet kidolgozása, melyre manapság Ratio Educationis-ként hivatkozunk.
Mária Terézia az iskoláztatást már nem az egyes vallási felekezetek ügyének, hanem állami feladatnak tekintette, amelyben az egyházak az állam felügyelete alatt vehettek részt. Az uralkodó a bécsi udvari kancellárián dolgozó Ürményi Józsefet bízta meg a rendelet szövegének kidolgozásával. A Ratio a magyar történelemben először kísérelte meg egységes, központi irányítás alatt álló iskolarendszer létrehozását, az iskolák felekezeti jellegének és hagyományos fenntartási módjának megváltoztatása nélkül. Az országot kilenc tankerületre osztották: Pozsony, Buda, Besztercebánya, Kassa, Győr, Pécs, Ungvár, Nagyvárad, Zágráb székhellyel. Az ezek élén álló királyi főigazgatók alá tartozott a tankerület összes iskolája és egy népiskolai tanfelügyelő. A rendelet meghatározta a képzési szinteket, azok bemeneti és kimeneti követelményeit, valamint az oktatandó tárgyakat. Ekkor írták elő először Magyarországon a tankötelezettséget minden hatéves gyermek számára. Ugyanakkor a rendelet teljesen mellőzte a magyar nyelv oktatását. A tanítás nyelve (kivéve persze az elemiket) a latin lett, s előírás volt a német nyelv kötelező tanítása.
A rendelet ellenére azonban az iskolák fenntartásában az állam nem vállalt szerepet. Éppen ezért a Ratio Educationis közvetlenül csak a katolikus iskolák tanrendjét szabályozta, mert bevezetését a protestánsok elutasították. A rendelet ugyanakkor jelentős hatást gyakorolt az ő oktatásukra is, és egészen a 20. századig meghatározta a magyar oktatás- és nevelésügyet.
Mária Terézia hosszú, negyvenéves uralkodása idején számos emlékérem készült. Így többek között koronázására, a Szent Jobb hazahozatalára és a Szent István Rend megalapítására, valamint gyermekeinek születése, házassága, sőt halála kapcsán is készült emlékérem. Abszolutista uralkodó révén az ország számos ügyét rendelet útján igyekezett megreformálni, így a bánya- és az adóügy terén kiadott rendeleteinek emlékére is születtek érmek. Természetesen a Ratio Educationis kapcsán is készültek emlékveretek, ebből egy ezüst példányt választottunk gyűjteményünkből.
Ratio Educationis emlékérem
Előlap: Mária Terézia és II. József jobbra forduló mellképe.
Körirata: IMP. CAE. IOSEPHVS. II. AVG. M. THERESIA. AVG.
Hátlap: Babérkoszorúban korona alatt szöveg: RATIO / EDVCATIONIS / TOTIVSQ / REI. LITERARIAE / PER / REGNVM. HUGARIAE / PROVINCIASQ / EIDEM. ADNEXAS / DIE. XXV. IVNII / A. MDCCLXXX / BVDAE / CONSTABIL.
Éremmetsző: Johann Nepomuk Würth
Ezüst, átm. 50 mm, 43,78 g
Ltsz.: DM DFNGY 1747.
Fotó: Lukács Tihamér
