Papírpénzek hava IV.

A soha nem volt debreceni szükségpénzek 1919-ből

A román csapatok 1919. április 23-án megszállták Debrecent. A Tanácsköztársaság hatalma ezzel a Tiszántúlon megszűnt. A politikai élet, a közigazgatás, a gazdasági tevékenység, s nem utolsósorban a pénzgazdálkodás a megszálló 16. román királyi hadosztály parancsnokának közvetlen irányítása és ellenőrzése alá került. A város polgármesteri teendőit de facto Csóka Sámuel főjegyző látta el. A világháború utolsó éveiben jelentkező ellátási nehézségek, az egyre fokozódó infláció, a román csapatok ellátása, a hadiárvák és özvegyek, a munkanélküliek sokasága súlyos gazdasági terhet rótt a városra és a vármegyére. A Tanácsköztársaság pénzügyi intézkedései Debrecenre és Hajdú vármegyére nem terjedtek ki, itt az ún. kék pénz, valamint a fehér pénz és a román lei volt forgalomban. A városvezetésnek 1919 április második felétől két súlyos pénzügyi kérdést kellett megoldania. Az egyik a közpénztáraknál fellépő relatív bankjegyhiány, a másik a már előre látható súlyos költségvetési deficit. A helyzet stabilizálására tett törekvések nem enyhítettek a helyzeten, az aprópénz május végére csaknem teljesen eltűnt a forgalomból. A könnyítés érdekében született meg a magyar történelemben számos esetben alkalmazott szükségpénz kibocsátásának gondolata.

A kisebb debreceni pénzintézetek igazgatóinak sugallatára július 12-én a város és a vármegye tisztikara elfogadta a helyhatósági szükségpénz kibocsátásának tervét. 1, 2, 10, 20, 100 koronás címletekben összesen 2 millió 500 ezer korona érték kibocsátására kértek engedélyt a román katonai vezetőktől. A szükségpénz célja a költségvetési deficit mérséklése és az aprópénz hiányának enyhítése volt. Azonban a megszálló román hatóságok a bankjegyhiányra az Osztrák–Magyar Bank lebélyegzett bankjegyeinek forgalomba hozatalát javasolták, a költségvetési hiányra pedig rendkívüli adók bevezetésében látták a megoldást. Végül a megszállók tiltása – és részben a városi vezetők politikai előrelátása – miatt nem került sor a szükségpénzek forgalomba hozatalára. A grafikai tervek azonban elkészültek. Július 23-án, Keresztessy István, a városi nyomda vezetője a szükségpénz kivitelezésére alakított külön bizottság ülésén bemutatta az elkészült 1, 2, 10, 20 és 100 koronás címletű bankjegyek tervezetét. Mintasorozatot Debrecen Szabad Királyi Város és a Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvnyomda Vállalata készített.

Az 1 koronás mindkét oldalon zöld színű szabálytalan mintával, oválisból és vonalakból összeállított fekete kerettel. A 2 koronás alapszíne kék, a címerek és a szöveg fekete. A 10 koronás mindkét oldalának felső harmada zöld, a középső harmad piros, míg az alsó harmad kék alapszínű. A hátlap színei az előlapnál halványabbak. A 20 koronás alapszíne mindkét oldalon azonos, a felső és az alsó egynyolcad részben szürkés zöld, a közbeeső mező halvány piros. A 100 koronás mindkét oldalán az alapszín a felső és az alsó harmadban barna, a középső harmadban zöld. Mindegyik címleten szerepelt Debrecen város és Hajdú vármegye fekete vagy barna nyomású címere.

Debreczen Szab. Kir. Város és Hajdú vármegye szükségpénze, 1 korona
Nyomtatás: 1919. július 15.
Kiállítás helye: Debrecen
Szükségpénz mérete: 113x72mm
Leltári szám: DM IX.74.142.

Debreczen Szab. Kir. Város és Hajdú vármegye szükségpénze, 10 korona
Nyomtatás: 1919. július 15.
Kiállítás helye: Debrecen
Szükségpénz mérete: 149x78mm
Leltári szám: DM IV. IX.74.144.

Debreczen Szab. Kir. Város és Hajdú vármegye szükségpénze, 100 korona
Nyomtatás: 1919. július 15.
Kiállítás helye: Debrecen
Szükségpénz mérete: 162x110mm
Leltári szám: DM IV. IX.74.146.

Novák Ádám, történész