A leghíresebb Pántlika

A Déri Múzeum a trianoni békeszerződés évfordulója alkalmából az idei évben egy helytörténeti sétával emlékezik meg az eseményekről június 11-én. A séta során új szemszögből pillanthatunk rá Debrecen ismert és talán kevésbé ismert helyszíneire, ahol Trianonhoz köthető személyek és események történetei idéződnek fel. A résztvevők például megismerkedhetnek Tüdős Klára alakjával, aki többek között az általa tervezett díszmagyar ruhákkal írta be nevét a történelembe.

A Trianon okozta veszteségek évtizedekig traumatikus élményként határozták meg a magyar politika és társadalom gondolkodásmódját. A két világháború között az élet minden területét épp ezért az irredentizmus és a revizionizmus hatotta át, mely érzéseknek számos kifejező eleme volt. A sokk, a fájdalom, a gyász, (később) a hit és a remény megjelenítése mellett fontossá vált a nemzeti jelleg hangsúlyozása. Ez például a divatban a magyaros öltözködésben nyilvánult meg. Kedvelt volt a díszmagyar viselet, a polgári öltözékek magyarosítását a történelmi, illetve népi viselet díszítéseivel (zsinóros kapcsolás, hímzés, hasított zseb) vagy kiegészítő darabjainak (párta, mellény, kötény, ködmön) felhasználásával valósították meg. Ezek leginkább a női és gyermekruházaton bukkantak fel, a férfi öltözéknél visszafogottan, jelzésértékkel voltak jelen.

Tüdős Klára a Horthy-korszak egyik legismertebb asszonya volt. Jelmez- és divattervezőként, miniszterfeleségként, társadalmi események háziasszonyaként számos karitatív tevékenység is fűződik nevéhez. Debrecenben született, a református Dóczy Leánygimnázium növendéke volt. Felsőfokú tanulmányait Budapesten végezte az Iparművészeti Iskolán és néprajz szakon. 1925-től az Operaházban dolgozott, ő tervezte többek között Kodály Zoltán Háry János operájának ruháit. Egy premierre készített, „kényszerűségből” népi hímzésekkel díszített estélyi ruhája vált a korszak híres és kedvelt magyaros ízlésű darabjainak ihletőjévé. Sikere olyannyira nagy volt, hogy hamarosan saját szalont nyitott a magyaros öltözék számára Pántlika néven. A népi motívumokkal ékesített, magyaros szabású ruhák ezáltal egyre inkább beépültek a hétköznapi és az alkalmi öltözködésbe is. Tervezett felkérésre egyedi ruhákat, de konfekciódarabokat is előállított. Erre példa a Corvin áruház divatprospektusa, melyben Tüdős Klára tervezte ünnepi viseletek láthatók. A ruhák nevüknek megfelelő magyaros díszítőelemekkel, színekkel és kiegészítőkkel készültek. A napjainkban is álló Corvin áruház 1926-ban nyitotta meg kapuját, a korszakban a főváros divatközpontjának számított, nagyban befolyásolta a kor ízlését.

Váradi Katalin

történész, muzeológus, Déri Múzeum