Trianoni karácsony 1.

Trianoni imák

A két világháború között a politikai és társadalmi gondolkodást a Trianon okozta veszteségek határozták meg. Sokkos állapot, indulat és fájdalom jellemezte a közbeszédet és a mindennapok hangulatát. A veszteségek, valamint a nagyhatalmi döntés ellen tiltakozó hangok mellett hamarosan megjelentek a trianoni békeszerződést elutasító és annak felülvizsgálatát, illetve az idegen uralom alá került területek visszacsatolását követelő szólamok is. Az élet minden területét a revizionizmus és az irredentizmus hatotta át, s ebbe beletartoztak az egyházi ünnepek is. Leginkább a tavaszi keresztény ünnepkörrel és a krisztusi szenvedéstörténettel vontak párhuzamot a veszteségek és a fájdalom érzékeltetésére, majd a revíziós hit megjelenítésére. Azonban a téli ünnepekben is megtalálták azokat az elemeket, amelyekkel a revizionista és az irredenta érzelmeket kifejezhették. Ezek közös jellemzője a történeti Magyarország „feltámadásában”, azaz egyesülésében vetett hit megjelenése volt. Az adventi várakozást például a revíziós reménynek feleltették meg. A korszak több mesejátéka és gyerekkötete szerint a magyar kisgyerek vágya nem egy ajándék volt, hanem Magyarország egyesülése. Ezekben a történetekben a Mikulás és/vagy a Jézuska a szomorú magyar kisgyereket megvigasztalja, a kötekedő szomszédos államok gyerekeit megbünteti, s felcsillantja az elveszett területek visszacsatolását. Emellett a gyerekek ajándékként gyakran valamilyen irredenta jellegű társasjátékot vagy más meglepetést kaptak a magyar kultúr- és történeti kincs elemeivel díszítve.

Ugyancsak számos irredenta jellegű költemény született a téli ünnepkörhöz kapcsolódóan. Ezek közé tartoznak Liszt Nándor versei is, amelyek az 1921-ben megjelent Hozsánna című irredenta kötetben olvashatók. A jogi tanulmányokat végző Liszt Nándor debreceni költő, újságíró volt, de humoristaként, szatíraíróként is számon tartották. Emellett feldolgozta a város katolikus múltját. Több debreceni lapnál dolgozott, pályafutását a Fehér Újságnál kezdte, majd a Debreczeni Újság-Hajdúföld belső munkatársa lett. Részt vett a város kulturális életében is a Csokonai Kör irodalmi szakosztályának tagjaként. Tagja és titkára volt a helyi Ébredő Magyarok Egyesületének.

A „hozsánna” elsősorban az Urat dicsőítő kifejezésként vált ismertté, eredeti jelentése azonban segíts hát, amely szintén erősíti a kötet irredenta jellegét, hiszen a szerző a költemények többségében az Úrtól és Krisztustól reméli a változást. A szó kettős jelentése nyilvánul meg a Karácsonyi ének című alkotásban, ugyanis a versszakok végén lévő Hozsánna Jézus! felkiáltás egyszer fohászként, máskor örömkiáltásként értelmezhető. A téli ünnepkörhöz tartoznak még az Ádvent és a Három királyok című költemények.

Liszt Nándor kötete a korszak sajtója szerint ismert és kedvelt volt, egy korabeli méltatás szerint a keresztény-nemzeti szellemben íródott versek „minden darabja a magyar bánat és az ébresztés ódai hangjain szól” (Magyarság, 1922. január 29.). A kis könyvet gyakran adták tanulóknak jutalomként a kiadó (Antalfy József) jóvoltából.

A Karácsonyi ének című versnél kinyitott Liszt Nándor kötet megtalálható a HATÁr-sorSOK című kiállításban a Debrecen és Trianon egységen belül.

Váradi Katalintörténész-muzeológus

Felhasznált irodalom:

• A debr. kegyes tanítórendi róm. kath. Calasanzi Szent József reálgimnázium értesítője az 1927–28. tanévről. Debrecen, 1927.

• A debr. m. kir. állami Fazekas Mihály reáliskola hatvanegyedik értesítője az 1933–1934. iskolai évről. Debrecen, Városi nyomda, 1934.

• Bangha Béla szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 15. évfolyam. Budapest, 1928.

• Keresztény bibliai lexikon

• Magyar Jövő, 1923. december 25. 

• Magyar Katolikus Lexikon

• Magyarság, 1922. január 29.

• Pap Lázár: Irredenta Mikulás – https://magyar-kronika.hu/cikk/irredenta-mikulas/

• Zeidler Miklós: A magyar irredenta kultusz a két világháború között. Bp., Teleki László Alapítvány, 2002.