Tökéletes formák – formás tökéletesség

Az Állami Pénzverő fővésnöke

Lakner Lajos könyvének első tanulmánya Trianon hosszú távú hatását mutatja be Debrecen történetében.

Amióta felegyenesedett és két lábon jár az ember, valamint a létfenntartásáról gondoskodik, szüksége van futásra, koncentrált mozgásra és olyan technikai elemekre, amiknek a variálásával Franciaországban, a 90-es években parkour néven, egy extrém sportot is kitaláltak.

Maszkot ugyan a betlehemes játékok némely szereplője is visel, igaz, hogy más céllal és más formában, mint ahogyan napjainkban hordani kényszerülünk. A Nemzetközi Betlehemes Találkozóra érkező csapatok hangos vonulása a Piac utcán, s játékuk a Nagytemplom előtti színpadon ebben az évben sajnos a járványügyi helyzet miatt elmarad.

„Azt kezdtem kutatni, hol vannak még látványban is kifejezhető szokások. Így jutottam el az ünnepekhez.” (Korniss Péter)

Három interjút is készített a közelmúltban Tóth Emese, az Európa Rádió riportere a Déri Múzeum egy-egy kollégájával. Érdemes meghallgatni!

Árverési ritkaságok – Pénzek színes világa. Ezzel a címmel indított tavasszal videósorozatot Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának vezetője. Korábban naponta, most hetente jelennek meg rövid videók, melyekben a szakember egy-egy érdekesebb numizmatikai történetet mesél el az érdeklődőknek.

Ki ne csodálkozna rá a természet lenyűgöző erejére, ki ne érezné a zabolátlan elemek mellett saját lényének törékeny kicsinységét? A debreceni születésű Nagy Gabriella korai munkáin a természet hatalmas energiája által gerjesztett, emelkedett érzést formálja festőivé – láthatóvá teszi a láthatatlant.

Kossuth Lajos azt üzente Debrecenből – Online feladatok a 9–12. osztályosok számára

A Magyar Királyságban rendszeres aranyforint-kibocsátás 1325-től működött, I. Károly firenzei mintára ekkor veretett először értékálló fizetőeszközt. Az aranyforint előoldalán a mindenkori uralkodó címere volt látható, így I. Károly és I. Lajos alatt az Anjou-liliom jelent meg.

Kész a leltár