KIS MUZEOLÓGUS

2025. március 13. (csütörtök) 16.30

KIS MUZEOLÓGUS

Műhelytitkok a Déri Múzeum Természetrajzi és Környezetismereti Gyűjteményéből I.

RÉGI FÖLDRAJZI SZERZŐK LEXIKONA 

CSINÁDY GERŐ (1902‒1970) HAGYATÉKÁBÓL

Mező Szilveszter főmuzeológus vetített képes előadása

Helyszín: Déri Múzeum, Díszterem

A részvétel díjtalan!

KIS MUZEOLÓGUS

Műhelytitkok a Déri Múzeum Természetrajzi és Környezetismereti Gyűjteményéből 1.

Régi földrajzi szerzők lexikona Csinády Gerő (1902-1970) hagyatékából

A címben említett lexikon székely származású szerzője, Csinády Gerő 1902-ben született Nyárádszeredán. A gyermek- és ifjúkor békés erdélyi évei után az első világháború sorsfordító eseményei sodorták őt Budapestre, ahol földrajzi és botanikai stúdiumokat folytatott. A doktori fokozat megszerzése után Csinády Gerő középiskolai tanárként dolgozott Mezőtúr, Szeghalom és Karcag nagy múltú református gimnáziumaiban. A legszorosabb szakmai és emberi szálak a nagykun településhez, Karcaghoz kötötték őt, ahol 12 évig élt. A klasszikus értelemben vett természetrajz elmélyült tudású oktatójaként Csinády Gerő kiemelt figyelmet fordított az iskolai nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseinek. A puritán, lényegében kálvinista szellemben tanító Csinády ekkoriban értékes dolgozatokkal gyarapította pedagógiai irodalmunkat. Az iskola és a család kapcsolatáról, a cserkészetről, az internátusi nevelésről és a tanári példaadás fontosságáról vallott nézetei máig sok tanulságot hordoznak az utókor számára. Csinády Gerő dolgozataiból egy konzervatív gondolkodású, a nevelést mélyen nemzeti és keresztyén szellemi alapra helyező ember képe rajzolódik ki az olvasó előtt.

Az 1940-es években Csinády tanár úr figyelme mindinkább a földrajztudomány felé fordult. Immár debreceni tanárként – a tanítás mellett – főleg a geográfia oktatásmódszertanával foglalkozott. Ezekben az években több középiskolai földrajztankönyvet írt, amelyek a saját korukban magas színvonalat képviseltek. Pályája utolsó szakaszán Csinády Gerő a Kossuth Lajos Tudományegyetem elismert és megbecsült oktatójaként tevékenykedett. Az egyetemi Földrajzi Intézet docens beosztású munkatársaként kiemelkedő pollenanalitikai és tudománytörténeti kutatásokat végzett. Úttörő palinológiai (fosszilis virágporszemeket elemző, kiértékelő) vizsgálataival több tiszántúli lápterület ősföldrajzi viszonyainak jobb megismeréséhez sikerült érdemben hozzájárulnia. Tudománytörténeti tanulmányait nyugdíjba vonulása után is rendületlenül tovább folytatta. Előszeretettel merült alá a magyar geográfia múltjának óceánjába, ritka és elfeledett gyöngyszemeket kaparva ki a homokból, s hozva felszínre földrajztudományunk homályos mélységeiből. Elsősorban a magyar geográfia régmúltja és a földrajzoktatás debreceni hagyományai foglalkoztatták őt. Élete alkonyán, tizenöt évnyi tudományhistóriai búvárkodás eredményeként született meg a „Régi magyar geográfusok lexikona” c. munkája, amelyben 278 régi magyar szerző földrajzi munkásságát összegezte és értékelte. Súlyos betegsége és 1970-ben bekövetkezett halála megakadályozta őt abban, hogy ezt a nagyívű munkáját megjelentesse. A kemény karton tárolódobozba zárt vaskos gépirat így évtizedekre a Földrajzi Intézet szakkönyvtárának mélyére süllyedt. Feledésbe merült könyvének leporolásával és utólagos kiadásával Csinády Gerő emléke és geográfusi munkássága előtt tisztelgett a lexikont 2011-ben megjelentető Déri Múzeum.

2025. március 13-án a Déri Múzeumba ellátogató vendégek egyaránt megismerkedhetnek Csinády Gerő példaértékű munkásságával és a szóban forgó lexikon kiadásának történetével. A múzeumi természetrajzi gyűjtemény tudománytörténeti műhelyének titkaiba a lexikon egyik szerkesztője és a Csinády Gerő szakmai pályafutását ismertető életrajzi kismonográfia, a „Templommá vált tanterem” c. könyv szerzője, Mező Szilveszter főmuzeológus avatja be az érdeklődőket.