Lilla gyűrűje

Az unokaöcsöt bántotta a lelkiismeret, hogy talán a versekben Lillának nevezett Vajda Júliának is szerepe volt Csokonai boldogtalanságában és korai halálában. 1897 júliusában, abban a hitben adta át a gyűrűt a debreceni Csokonai Körnek, hogy ezzel kiengeszteli a költő szülővárosát. Azt kérte, hogy minden érdeklődő számára tegyék lehetővé annak megtekintését. A Kör ügyelt rá, hogy semmi se csorbítsa az ereklyék hitelességét. Ezért mind Vajda Eleknek, mind pedig fia özvegyének eskü alatt kellett vallani, hogy e gyűrűt Csokonai ajándékozta Lillának. A gyűrűt és ajándékozóját a város reprezentatív ötös fogata várta a pályaudvaron, s a gyűrűt, mint szent ereklyét szállították a Kör ereklyetárába. 
E Csokonai-ereklye kultikus-engesztelő szerepét mi sem bizonyítja jobban, hogy a gyűrű sorsát illetően megnyugodva pár hónap múlva békésen meg is halt az ajándékozó: „megnyugosztatva végső óráiban, hogy Lilla gyűrűjének a debreceni Csokonai Kör ereklyetárában örök időre szóló elhelyezésével, mint a költővel meghasonlott család egyik rokona, leróhatta nagy tartozását Csokonai szellemének”.  

A Csokonai Kör leltárkönyvében a következőképp írták le a gyűrűt: „sima arany karikagyűrű, közepén oly alakzattal, mint a köves pecsétnyomó gyűrűk, de a kő helyett egy kis felnyitható, fedéllel bíró üreggel, amelybe haj, méreg vagy egyéb apróság rejthető. Semmi betű vagy vésés rajta nincsen, csupán az arany próba.”