Olvasnivaló - ünnep közeledtével

A közelmúlt egyik örvendetes híre volt, hogy a debreceni Európa top 5 karácsonyi vására közé került. Erről bizonyára sokan hallottak, de azt talán kevesebben tudják, hogy a századfordulón tartották a cívisváros első karácsonyi vásárát. Az alábbiakban ennek történetét idézzük meg a Déri Múzeum tárgyai és korabeli újságcikkek segítségével.

A 19. század második felében vált ismertté szélesebb körben a karácsonyi vásár szokása, a Vasárnapi Újság 1881. évi utolsó számában több oldalt is szentelt ennek. Debrecenben 1900-ban rendezték meg az első karácsonyi vásárt a Debreczeni Ipartestület jóvoltából, amely egyszerre volt iparművészeti kiállítás és vásár. December 16. és 24. között várták az érdeklődőket a Simonffy utcai bérpaloták egyikében. Bár hivatalosan az 1901-ben tartott eseményt tekintik az Ipartestület első karácsonyi vásárának, a korabeli sajtóbeszámolók alapján igen népszerűnek bizonyult az 1900 decemberében megrendezett vásár is. A helyi lapok annál is inkább figyelemmel kísérték ennek sorsát, mert szerették volna buzdítani olvasóikat arra, hogy magyar, illetve helyi termékeket vegyenek az ajándékok és menükellékek beszerzése során. A vásár ünnepélyes megnyitóval vette a kezdetét. Az Iparos Otthon nagy dísztermében több mint 50 mester termékei közül lehetett válogatni. Nemcsak a vásárlók, zsűri is díjazta a szebbnél szebb tárgyakat: arany-, ezüst- és bronzdíjakat, valamint elismerő okleveleket osztottak ki. A bíráláskor figyelembe vették a célszerűséget, a jó munkát, a stílszerűséget és a versenyképességet az ár tekintetében. „Leginkább a vas, fa- és a könyvkötészet díszműipar dominálnak” olvashatjuk a Debreczeni Ellenőr újságírójától, azonban ennél szélesebb volt a kínálat: mézeskalácsosok, kötelesek, kőfaragók és sokan mások is képviseltették magukat. Valóságos tömeg látogatott ki a vásárra, amelynek utolsó napján csekély belépődíj ellenében az érkezők között értékes tárgyakat sorsoltak ki.Ezen a vásáron szerzett ezüstérmet és elismerő oklevelet Veréb István egykori lakatosmester. Az ezüstérem egyik oldalán a KARÁCSONYI IPAR KIÁLLÍTÁS 1900 szöveg olvasható babérággal övezve. Másik oldalán DEBRECZENI IPARTESTÜLET alakult 1899 felirat látható, középen a város címerével. A kék nyomatú oklevélen szintén visszaköszönnek ezek az elemek, melyet Zelinger Ede, címer-, cégfestő tervezett. Figyelemreméltó az oklevélen szereplők magyaros ruházata, valamint a különböző iparosmesterségek eszközeinek, illetve szimbólumainak feltűnése. 

Mindez az Ipartestület szellemiségét jeleníti meg, mely pecsétjével hitelesítette a dokumentumot.

Veréb István tárgyait az alábbi szavakkal méltatta a Debreczeni Hírlap tudosítója:

„Veréb István réz és vasmunkái az ezüstéremnél is többet érdemeltek. Nem csak jó mesterember, de rajzai után ítélve, tervelni is tud. Barokk képrámája, réz stilizált gyertyatartója igen szépek.”

(Debreczeni Hírlap, 1900. december 20.)

Mások a vas- és fadomborművekkel díszített kályhaellenzőjét emelték ki. Veréb István a maga idejében elismert lakatos és „feltaláló” volt. Sugár nevű permetezőjével ugyancsak számos kitüntetést nyert el. Londonban, Párizsban és Bécsben folytatott tanulmányokat, s fáradhatatlanul fejlesztette permetezőkészülékét, mely könnyű kezelhetősége, „elpusztíthatatlansága” miatt emelkedett ki a többi termék közül. Szorgalmát és tehetségét a Sesztina cég is felismerte, s támogatta a mestert egy permetezőgyár létrehozásában és működtetésében.

Váradi Katalin, muzeológus, történész