AZOK A JÓ KÖRMÖCIEK!
A „fiorino" körülbelül 22–25 mm átmérőjű, nagyjából 3,5 grammos, csaknem színarany pénzérme volt. Előlapját háromszirmú liliom, az Anjou-ház és a Firenze jelképéül is szolgáló virág díszítette. Körülötte a latin "KAROLVS REX" felirat hirdette az uralkodó nevét. Hátlapján Keresztelő Szent János álló alakja jelent meg.
Az előlapi köriratot leszámítva a magyar változat teljesen megegyezett az eredetivel. Bár Firenzében pénzhamisításnak tekintették más országok hasonló aranypénzeit, mégis Európa-szerte sorra vezették be a „florinokat” a helyi uralkodók, kihasználva a firenzei pénz jó hírét. A magyar aranyforint hamar kivívta saját megbecsülését, mert I. Károly nem rontotta annak minőségét még pénzügyi válság idején sem, így értékálló maradt. Érdekesség, hogy a későbbi verések finomsága még a firenzei pénzét is meghaladta. A magyar forint aranytartalma sokszor 990–997 ezrelék finomságú, azaz szinte teljes tisztaságú, 24 karátos arany volt.
Mivel Körmöcbánya városa és aranybányája csak később indult fejlődésnek, az 1320-as években még Buda volt az egyetlen aranyverési hely. Károly Róbert 1335 körül indította el az aranyforint verését Körmöcbányán. A 14. század második harmadában Körmöcbánya vált a magyar aranyforintverés központjává, és az itt készült kiváló minőségű aranypénzek „jó körmöci” néven évszázadokon át híresek voltak.

Déri Múzeum
Az 1902-ben helytörténeti múzeumként alapított intézmény egyszerre őrzi Debrecen, Hajdú-Bihar megye és az egyetemes művelődéstörténet kulturális emlékeit. Déri Frigyes 1920-ban adományozta rendkívül jelentős gyűjteményét múzeumunknak, amit az elmúlt évtizedekben számos más, jelentős adomány is gazdagított.